A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Ez az év különleges volt számomra: immár harmadik éve tesztelem a sportokat, interjúvolom a motivátorokat és már több mint 100 mozgásformáról írtam cikket! Idén is összegyűjtöttem a számomra legemlékezetesebb eseményeket, a legkeményebb sportokat és az általatok legkedveltebb cikkeket.
Az év elejét a Komjádi uszoda medencéjében kezdtem, kötelekkel. Ajánlás útján ismertem meg az Aquawallgymet, csak elképzelni tudtam hogyan zajlik majd. Elsőre úgy gondoltam, hogy nem lehet olyan nehéz, furcsán is néztem, amikor az edző 45 perces edzést javasolt. Hát ezért.
Az idei foci eb miatt nem is lett volna jobb alkalom ismét feléleszteni a (főként kapusként megszerzett) foci tudásomat. A fitfutball nem a poros focizásokról vagy a műfüves pályákról szól, hanem a technikákról és azok gyakorlásáról, mindezt egy fitneszteremben.
Nagyon szerencsés vagyok, amiért már egyre több különleges emberrel kerülhettem kapcsolatba, ami nagyrészt a blognak is köszönhető. A földet éppen bringával kerülő kettős egyike, Adorján kétszer is bejelentkezett, exkluzív, sajátos mondattal kívánta a legjobbakat nektek, olvasóknak, mesélt a különböző országok lakóiról, elmondta milyen buddhista kolostorban lakni és az euforikus mozgási élményét is megosztotta velem.
Ami a menő és exkluzív edzéseket illeti, sportbloggerként ebben sem illik lemaradnom, éppen ezért nyáron (pont nyáron) kipróbáltam az izzasztó, ám sokak által nagyon dicsért infrabiciklit is. Ez volt az én benyomásom. Ütöttem és rúgtam sok-sok bpm-es zenére a Kamibo órán, de az év folyamán egyszer még a Földanyával is összespanoltam.
Aki elegendő motivációra vagy egy szép történetre vágyik, annak mindennap el kellene olvasnia a kétszeres tüdőtranszplantáción átesett, de sportolni és élni akaró Anna történetét! Ugyancsak kiemelt helyet érdemel a bemutatott történeteim között Réka, a RobotGirl, akinél nem állt meg az élet annak ellenére, hogy el balesetben elveszítette az egyik lábát, ő akkor is futni akar és fog is.
A karácsonyi nagy kajálások és pihenések mellett talán a mozgás az utolsó, ami eszünkbe jut. Nincs is ezzel baj, hiszen az egész éves munkát sokunknak rituális semmittevéssel esik jól kipihenni. Ha azonban igényed van rá, vagy picit rákészülnél az újévi fogadalmadra, némi sportot beiktathatsz az ejtőzés mellé.
Nádasi Krisztián, személyi edző, a funkcionális köredzések ásza
Karácsonykor mi magyarok hajlamosak vagyunk elfeledkezni az ünnepi asztalnál arról, hogy van még holnap is. Mert meg kell kóstolni a nyolcadik fajta süteményt - ami mindig csak egy falatka -, a két szelet bejgli és a fáról elcsent szaloncukor meg függelék között. De enni kell mind a három levesből, meg a hatodik főételből is, ugye. Edzőként sokszor hangoztatom az étkezés fontosságát az alakformálás szempontjából. Karácsonyra tekintettel azonban ennek kiváltképp jelentősége van. A túlevésnek a szervezetet ért hatalmas sokk mellett az a másik eredménye, hogy bizony napok alatt érezhetjük az olykor alvásba, vagy asztal mellőli pihenésbe torkolló evés hatását a ruháinkon, vagy a tükörben is. A fő tanácsom az lenne, ami általánosan is igaz: együnk lassabban és kevesebbet. Ha tényleg mindent meg akarunk kóstolni, akkor meg pláne kevesebbet.
Az igazán elszántak találnak karácsonykor - vagy a két ünnep között - is nyitva tartó termeket és vannak elvetemült edzők is, akik alig várják, hogy becsekkolj az órájukra.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy a szeretet ünnepén nem baj, ha tényleg engedünk egy kicsit az egész éves hajtásból és alternatív mozgásformák felé tolódunk. Például, ha a terem helyett inkább a szabadban sétálunk, vagy kirándulunk egyet - akár családostul. Vagy ha már együtt a család, nézzünk meg egy felnőtt játszóteret. Ha semmi esetre sem akarunk az otthon fenyőfa illatú melegéből kimozdulni, de vágyunk egy kis mozgásra, akkor szerezzünk egy-két flakont (vagy megpakolt ételhordót), ami jó lesz súlynak és végezzünk egyszerű, saját testsúlyos gyakorlatokat, mint guggolás, fekvőtámasz, karhajlítás, szökdelés, plank, stb.
Posta Renáta életmód tanácsadóként már évek óta a paleolit táplálkozás híve és a cukor lelkes mellőzője. Korábban ő is azok közé tartozott, akik egy multiban dolgozva, a sok teendő közepette két-három óránként esznek valamit, ám a szervezete idővel jelezte, hogy nem jó úton jár. Első kézből kaptam választ arra, hogy valóban ki lehet-e védeni a falási rohamokat és hogy miként lehet ellenállni a cukornak.
Amióta a paleolit étrendet követed, többek között szénhidrátot sem fogyasztasz. Mit tapasztaltál meg magadon először a megvonás után?
Szénhidrát nélkül stabilabbá vált az energia-, az inzulin- és a vércukorszintem. Az étrendemet átalakítottam fehérjedússá, mellette elegendő zsiradékot fogyasztok, ezekből nyerem az energiát és az erőt a sporthoz. A paleós életvitelem alatt még nem voltam olyan edzésen, amit ne bírtam volna végigcsinálni. Az edzőtermekben a legkárosabb dolognak a szőlőcukrot tartom. Gyakori helyzet, hogyha valaki elmegy egy - nem extrém módon megterhelő - órára edzeni, már harminc perc eltelte után körbejár az edző cukrot kínálva. Na, ettől teljesen kivagyok! A cél a zsírégetés lenne, nem a szervezet cukor általi felpörgetése, ezt sosem értettem igazán.
A paleónak köszönhetően az abszolút cukorellenesek táborába tartozol.
A cukorról nagyon határozott véleményem van. Nem értem például, miért van az energiaszeletekben, amikor egy brutális energiaforrás. Persze sokkal egyszerűbb betolni egy szeletet, mint harmonikus életmódot folytatni - gondolok itt a nyolc óra alvásra, a konfliktusok megoldására, az ideális munkakörnyezetre, és persze az egészséges táplálkozásra. Fokozottabb helyzetekben mindig kell, ami feldob, de a cukor egy drog! Ha rászoktatjuk a szervezetünket, utána már nem tudjuk elengedni, rákapunk és ez könnyen függőséggé alakul át.
A cukorra nincs szüksége a szervezetnek, de általa bármilyen élelmiszeripari termék finomabb és eladhatóbb lesz. Emellett még íztompító hatása is van, aki le akar állni vele, annak legalább két hét kell a kitisztuláshoz. Ez az idő vízválasztó, nem a csodát kell várni, csak türelemmel, alázattal végigcsinálni, és akkor rendbe jön a szervezetünk.
Sebestyén Tamás, a KissLife Fitness szakmai vezetője otthonosan mozog a személyi edzés világában, találkozott már érdekes helyzetekkel is. Megkértem, hogy mondja el, miért is érdemes és jobb életbiztosítás a villámdiéták, az önsanyargatás és a beesett bokával való egyedüli futás helyett inkább egy szakemberre, másnéven személyi edzőre bízni magunkat hosszútávon.
Személyre szabottság
Rengetegszer találkozom olyan esetekkel, amikor az emberek letöltenek egy edzéstervsablont és azt csinálják, mondván másnak is bevált. Ilyenkor csak egyet felejtenek el:
mindannyiunknak más testalkati adottságai vannak, különböző a sportmúltunk, egyesek fizikai, mások irodai munkát végeznek, éppen ezért másként alakul az izomrendszerük is.
Ha letöltesz egy edzéstervet, az lehet, hogy száz emberből pont neked beválik, másban viszont kárt tesz. Az egyik tanítványom úgy jött el élete első edzésére, hogy hozott egy képet magával az egyik híres amerikai banda kigyúrt énekeséről (nem kevés szteroid segíthette elő a kívánt forma elérését, de ezt laikusként kevesen tudják megállapítani). Kijelentette, hogy ő így akar kinézni, de utál sportolni, számára nem jelent örömet a mozgás. Hosszas munka után már elmondhatom, hogy közel áll ahhoz, hogy igazán megszeresse a sportot és az átalakult teste miatt sok pozitív visszajelzést kap a külvilágtól is (és persze már nem akar annyira kigyúrt lenni).
Folyamatos nyomon követés és visszacsatolás
Nehéz rájönni a rizikófaktorokra visszacsatolás nélkül, hiszen legtöbbször azt hisszük jól csinálunk valamit, miközben nem. A személyi edző folyamatosan edzésnaplót vezet, nyomon követi a fejlődést. Találkoztam már olyan esettel is, amikor a tanítvány szépen fejlődött, de egy idő után megállt ez a tendencia. Kiderült, hogy korábban elment túrázni, rosszul lépett, ezért a bokájával már másképpen tudott edzeni. Mikor ez kiderült, elkezdtünk a problémájával foglalkozni, így tovább folytatódhatott a fejlődése. Ha ez nem derül ki, abba is hagyhatta volna a rendszeres mozgást.
Akkor is motivál, ha mélyen vagy
A motiváció nagyon ingadozó tényező az embereknél. A könnyebbik eset, ha az illetőnek van belső motivációja, magáért csinálja és mindent megtesz az eredmény érdekében. Ez a sportolói fejjel való gondolkodás csupán az esetek 5 százalékát teszi ki! Az emberek nagyrésze általában külső motivációval rendelkezik (család, barátok, férfi-női ideál, megfelelési kényszer). Ez nem tartós dolog, mindig vannak mélypontok, ilyenkor az edzőnek kemény motivátori szerepet kell betöltenie, okosan kommunikálnia és felébresztenie a tanítvány belső motivációját, ezáltal könnyebben fejlődik, mintha önmagát motiválná. Egy jó szakember mindig tudja kihez hogyan kell szólnia: lehet, hogy van olyan vendég, akivel beszélgetni kell, másnak leordítani a fejét. Mindenkinek más a kommunikációs csatornája.
Villám módszerekkel eredménytelen az út
A cél elérésének leghatékonyabb módja - még ha rövidtávon költségesnek is tűnik - egy jó szakember. Edzéstervet bárhonnan le lehet tölteni, akárcsak étkezési iránymutatást, Youtube videókat; több idő kell hozzá, hogy azt tökéletesen megtanuljuk, ellenben ha ott van egy szakember, aki figyeli a tanítványt, a légzéstechnikáját és közben motiválja, tanácsot ad és étrendet ír neki, az úgy bőven megéri. Hosszútávon személyi edző nélkül is ugyanott tarthatunk anyagilag: aki le akar fogyni, használhat csoda edzésterveket, csodagépeket, villámdiétát, olcsó és megfizethető dolgokat, amikkel elpazarolja az idejét, a pénzét és nem kerül sokkal közelebb a céljához. Ezzel szemben, amikor elmegy egy jó edzőhöz (még ha soknak is tűnik elsőre), biztos lehet abban, hogy megéri majd neki. Nem mindegy, hogy azt a napi 1-1,5 órát fölöslegesen, egy ismeretlen forrásból szerzett edzéstervvel vagy valóban hatékonyan tölti el. Az edzés alatt a hatékonyság maximalizálása érdekében elengedhetetlen a megfelelő koncentráció is.
Megelőzheted a sérüléseket
A prevenció szó sokak számára ismeretlen, legtöbben csak a rehabilitációt ismerik, aminek a végkimeneteleként a sérülés előtti állapotot kellene visszaállítani, ez hosszadalmas folyamat. Sokkal könnyebb lenne preventív szemlélet szerint előre gondolkodni és ennek megfelelően felépíteni egy edzéstervet, hogy megelőzhető legyen a sérülés. A sérülés olyan, mintha összetörnénk egy autót: kicserélünk rajta mindent, de nem lesz már ugyanolyan, mint azelőtt és sosem fog ugyanannyit érni. Használati tárgyból tudunk venni másikat, de az izmokkal, ízületekkel nem ez a helyzet. A sportolóknál is azt látom, hogy Magyarországon még gyerekcipőben jár a prevenció, az élsportban is inkább a rehabilitációval foglalkoznak.
Sokan elfelejtik, hogy nem az a legdrágább sportoló, akinek a legtöbb a fizetése, hanem az, aki a kispadon ül, mert sérült.
Lelkitámasz
Amennyiben egy megfelelő empátiával rendelkező személyi edző felismeri a tanítványa lelkiállapotát, hozzá tudja igazítani az edzést, így annak terápiás hatása is lehet. Sok edző erre nem figyel, pedig egy a hosszútávú edzésmunkának az empátia az alapja. Az előre megírt edzéstervet rengeteg minden befolyásolhatja, az aktuális napi edzéseket a fizikai- és lelkiállapothoz kell alakítani. Fel kell mérni, hogy mennyire valós a probléma: valóban nagy a baj vagy csak hisztiről van szó. Szerencsére nem csak én látom így. A teremben, ahol dolgozom, a megfelelő kommunikáció és az empátia egy elvárt, általános szemléletmód, amit belső képzésekkel fejlesztünk is. Ugyanakkor ez egy munkakapcsolat, valamilyen szinten meg kell tartani a három lépés távolságot, figyelni kell, hogy ne essünk át a ló túloldalára és ne kerüljünk túl közvetlen kapcsolatba, főleg az ellenkező neműek esetében.
Osváth Ricsi története olyan, amit sokszor a filmekben is látunk: volt egy szenvedélye, a vívás, amit egy komoly sérülés miatt hagyott abba, majd egy teljesen más úton járt, de az élet mégis visszaterelte őt az eredeti kiindulásba - csak más felállásban. Ennek köszönheti, hogy a londoni és a riói paralimpián is képviselhette Magyarországot egy kerekes székben: mindkétszer éremmel jött haza!
A Szatmárnémetiben született Osváth Richárd már kilenc éves korában elkezdett vívni - emellett pár hónapig focizott is. Végül csak maradt a vívásnál és az edzőnője bíztatására a szülei elkezdték neki erőltetni a sportot: így nyerte meg a gyerekbajnokságot, volt balkán bajnok és életét onnantól fogva végigkísérte a vívás.
"2004-ben, első éves egyetemista koromban, focizás közben szereztem egy porcsérülést Nagyváradon. Megműtöttek, majd még egy évig vívtam annak ellenére, hogy nem volt gyors a felépülésem. A szakemberek mutattak pár gyakorlatot, azokat csinálgattam, de így sem lett egészséges a térdem. Pár hónappal később jött a junior világbajnokság, ami után már többször is megműtöttek. 2006 augusztusában újra ráestem a térdemre, amitől elfertőződött. 2009-ben ismét jelentkezett a fertőzés, ami után teljesen megmerevedett a jobb térdem, mert összeforrt benne két csont. Szó esett a protézisről is, de egyrészt addigra már sok műtéten voltam túl, másrészt nem is garantálták, hogy befogadja a szervezetem, ezért inkább kihagytam a lehetőséget" - meséli Ricsi zanzásítva azt az időszakot.
Az utóbbi években több olyan helyzet is adódott az életemben, amikor testileg vagy szellemileg sérült emberekkel találkoztam, esetleg interjút is készítettem. Sőt, sokszor keresem a különleges történeteket, hiszen ha csak egy kis időre is, de általuk más szemüvegen keresztül láthatjuk az életet. A sérülteknek ugyanolyan jól esik és jót tesz a mozgás - akár a saját kereteiken belül - és ugyancsak felpezsdítheti a közérzetüket, ha emberek között vannak. A SUHANJ! Fitness az első olyan fitneszterem, ahol látás-és mozgássérültek, valamint épek ugyanúgy, akár egyszerre tudnak edzeni.
Mi lehet a titok? Alapjaiban véve a maximális empátia és az előítéletek falakon kívül hagyása. A többire én is kíváncsi voltam.
Ahogy én láttam:
A nagy ablakok miatt már kívülről látni, hogy itt bizony sportolnak. Az első benyomásom, miután belépek a helyre: minden mennyire kék, de olyan szép fajta kék! Ez nem egy hagyományos edzőterem, nem pihennek nagy számban fehérjeporok a polcon, sőt, kimondottan letisztult a recepció és környéke. Este van, pár ember szállingózik a helyen, olyan konditeremtől szokatlan, de pozitív csönd van, a hely sem gigászi méretű, az öltöző tiszta és mindenki számára könnyen elérhető. Mivel óra előtt már egy másfél órás jógát lenyomtam, csak itt döbbenek rá, hogy az előző helyről annyira elsiettem, hogy ott maradhatott a másik macinacim. Nincs mit tenni, sztreccs farmerben kell stretchingelnem.
A fitneszteremnek van egy kardió része, ahol gépeket lehet használni és a terem, ahol az óratípusokat lehet kipróbálni; ez utóbbi közvetlen a női öltöző mellett van, ahol már a gyertyafény mellett, hard body hang, TRX-ek, gumikötelek és polifoamok hegye vár minket - bár mi ténylegesen ezekből csak az utolsó kettőt fogjuk használni.
Mindig is érdekelt hogyan edzhetnek együtt teljes összhangban épek és sérültek, már csak amiatt is, mert az utóbbiak konditermi tapasztalatiról (már ha volt ilyen) nem sok jót hallottam.
Ennél az óránál most első kézből tapasztalhatom meg ezt az élményt, hiszen két látássérült is velünk fog mozogni. Gréti, az oktató mindent a legnagyobb természetességgel kezel, legyen szó instruálásról vagy a gyakorlatok kivitelezéséről.
A látássérült résztvevők is könnyedén integrálódnak, néha az az érzésem, hogy még jobb testtudattal rendelkeznek.
Minden egyes testrészt átmozgatunk és nyújtunk, a háttérben a fényképező kattogásának hangján túl populáris zenék szólnak normál, átéléses hangerőn, néhánynál olyan érzésem támad, mintha Calvin Harris is itt lenne velünk.
Hiába "csak" strertchingelünk, sokat dob a rajtam, amikor mozgás közben meglátom a SUHANJ! Fitness jelmondatát a falon: Erőt adunk!
Na és hogy ülőmunkát végzőként melyik gyakorlat az én kedvencem? Naná, hogy a nyak nyújtásos rész.
Ami fontos:
Ritkán fordul elő, hogy két edzésre menjek egymásután, a dupla lazító és egyben erősítő edzés igazán jól esett egymásután ebben a sorrendben. Az is egyértelművé vált, hogy a stretching kiváló kiegészítése a kemény edzéseknek. Egy szolid lélektani utazáson is részt vettem, ami kommunikáció formájában folytatódott az öltözőben. Nyitott, az emberi sorsok és a sport iránt érdeklődő emberként azt érzem, hogy a jövőben bármikor szívesen részt vennék újra az órákon.
Hol? SUHANJ! Fitness, Budapest XIII. Tátra utca 6. Mit vigyél? váltócipő és ruha (tényleg:)) Férfi/nő arány: megoszlik
Amióta a blogot csinálom, nyitott szemmel járok a sportok terén, nincs olyan, amit ne vennék fel a listámra. A Facebook-idővonalamat pörgetve jött szembe velem a Pound Fit, amit szellemesen csak a legütősebb edzés néven reklámoztak. Pár hete elkezdtem dobolni, ezért ez a sport elsőbbséget élvezett, így azon nyomban felkerestem az edzőt.
Ahogy én láttam:
Csak egy hatalmas parkoló melletti ajtón van jelezve a helyszín, ami valamelyest eldugott, hiszen a Corvin Dance Center táncteremébe csak egy lifttel lehet feljutni. Ahogy nyílik a terem ajtaja, pillanatokon belül látom, hogy eredetileg nem fitneszterem volt a kialakítás célja, csak egy hely, ahol nagy a tér és nyugodtan tudnak a 30-50 év közöttiek is salsázni – első blokkra ez a látvány fogad, majd az edzővel is találkozom. Az öltöző elég kicsi, kevés a szekrény is, így mire odaérek, már csak egy marad szabad, így a barátnőmmel megoldjuk a helyzetet a ketten összepakolós módszerrel, de aki utánunk jött, az nem lehetett boldog.
A kisterembe érve a kezembe nyomják az óra alakotóelemét: az edzéshez kitalált dobverők műanyagok és zöld színek van! Mindenki megérkezik, alkalmazkodik a sok emberrel megtelve már kicsinek tűnő hely adottságaihoz és leterít egy polifoamot.
Vivi, az edző már az elején mondja, hogy nem lesz szükség zoknira és cipőre (az eredetileg Amerikából származó) mozgáshoz, ezzazz!
A csapat nagy részén látszik, hogy összeszokott, hiszen amikor Vivi lehetőséget ad nekem a bemutatkozásra, a monológom után mindannyian kocogtatják a dobverőiket - ezt köszönésnek veszem.
Amire mindenek előtt kíváncsi voltam: úgy fogjuk-e ezt az dobverőt, mint a hagyományosat? A válasz: nem, a fogása cseppet sem hasonlít a dobverő fogáshoz, sőt, itt mozgás közben ki kell nyújtani a kezet ahhoz, hogy a hasizom is dolgozzon edzés közben (ezt tapasztaltam).
Miközben a lájtos és lassabb bemelgítésen túlesünk, egyszer csak begyorsul a tempónk és mindenki teljes erőből csattogtatja az ütőket a parkettán. Olyan sok a lelkes csaj egy rakáson, hogy aki ilyen óra adására adja a fejét, az a táncoló talpak és a püfölő ütők miatt mindenképpen olyan helyet válasszon, ahol strapabíró a parketta. Ezek közepette azonban észre sem veszem, de folyamatosan guggolok is, cseles.
Viszont a hangerő miatt Vivien instrukcióit nem mindig hallom. Az ülőgyakorlat közben pedig eléggé fáj a csípőm, de ezt betudom annak, hogy két nappal korábban futóversenyen voltam.
A gyors ütemet és tempót nem sikerül folyamatosan tartani, néha azon kapom magam, hogy inkább koncentrálok és nem a mozgás élvezetére helyezem a hangsúlyt, ennek ellenére olyan gyorsan elment a 60 perc, mintha csak fél óra lett volna. Persze itt is volt egy csavar a végén, ami máshol az egy perces statikus, az itt a masszív popsiemelést és a közbeni dobolást jelenti. Egy ilyen rendhagyó kombó után igazán jól esik nyújtani.
Ami fontos:
Kíváncsi voltam hogyan lehet ebből változatos koreográfiát kihozni, de alapvetően sikerült az elvárásomat megugrani, hol lassabb, hol gyorsabb mozdulatokkal. Mivel tele volt a terem, ezért helyezkedni kellett, ami zavart. Polifoamot érdemes vinni, ja és persze, hogy ismét kihangsúlyozzak egy szimpatikus dolgot: lehet zokniban és mezítláb is edzeni!
Lukovczki Réka mindig is aktív lány volt: sportolt, közösségi életet élt és az általa maximálisnak hitt határait feszegette. Mikor két éve egy autóbalesetben elveszítette a lábát, az átlagos életnek vége szakadt; elkezdődött egy nehéz, komoly kitartást igénylő időszak, amiből végül Réka jött ki nyertesen.
"2014 júliusában volt életem legkeményebb napja: az autópályán kisodródtunk a kocsinkkal, majd a szalagkorlátnak ütköztünk, aminek az egyik tartozéka bekerült az utastérbe és feldarabolta a lábamat. Eközben végig magamnál voltam, de a végére már annyira kevés vér volt bennem, hogy alig láttam, olyan sejtelmes, mátrixos volt minden. Tudtam, hogy baj van, de bíztam abban is, hogy erős vagyok és túlélem. Öt órával később felébredtem, fölemeltem a fejemet és láttam, hogy a térdemtől lefelé hiányzik a bal lábam. Először azt gondoltam, hogy oké, elveszett egy lábam, ez tragikus, viszont életben maradtam, szóval nagy mázlista vagyok."
Rékának a kórházban töltött időszakot a humor segített átvészelni, ennek kapcsán az egyik este eszébe jutott egy régi, gyerekkori álma.
"Mindig jedi lovag akartam lenni és arra is emlékeztem, hogy Anakin Skywalkernek sem volt túl sok végtagja, mégis nagyon klasszul harcolt a filmekben, éppen ezért megállapítottam, hogy én is egy szuper jedi alany lehetnék."
"A nővérek előtt azzal poénkodtam, hogy legalább nem kell már zoknikat pároztatnom, pozitívan álltam mindenhez. A kórházi időszak után kezdődött a rehabilitációm, ami hónapokig tartott. Egy nagy szakértelemmel bíró csapat dolgozott azon, hogy javuljak, mégis fantom fájásaim voltak a nap 24 órájában, amiktől az őrület határára kerültem. Ennek ellenére tűrtem a fájdalmakat, mert lábra akartam állni.”
A lány fejben már összetette az ideális láb kinézetét, máshogy képzelte el a műlábat, mint amilyen a valóságban volt. Mikor megkapta az első műlábát, egy kicsit csalódott volt. "Eleinte nem tudtam milyen formában fogják hozzám csatlakoztatni az új lábamat; azt hittem, hogy rám fogják műteni, de még arra is tippeltem, hogy majd agyhullámokkal fogom működtetni a szerkezetet, sci-fisen gondolkodtam. Az első műlábam borzalmasan nézett ki, egy kis henger alakú tokba passzírozzák bele a lábamat, amit vákummal zártak le, hogy benne maradjon. Ezalatt volt egy térdízület-szerkezet és a csinos vádlim helyén egy cső éktelenkedett, ami olyan ronda volt, hogy nem hittem szememnek. Hiányzott belőle az alakiság."
Az első csalódás idővel elillant, hiszen három hónap után már kapott egy valamivel fejlettebb darabot, addigra megtanulta a lépéseit is koordinálni. "Minden reggelemnek volt egy rutinja: gyógytornáztam, pszichológushoz jártam, voltak úszóedzéseim és délutánonként kondiztam, tornáztam. Az úszáskor le kellett vennem a műlábamat és idővel megszoknom, hogy nincs szükség hozzá két lábra. Gyerekkorom óta sportos alkat vagyok, minden mozgás vonzott. Imádtam futni, kosárlabdázni, kézilabdázni, focizni, íjászkodni és úszni. Az íjászatot azért is szerettem, mert tudatos életre nevel, nagyon kikapcsol, megszűnik minden probléma, csak arra figyelek hogyan tudnék nagyon szépet lőni."
Réka elég szívós volt és nem bírt magával, egyre inkább csak azt várta, hogy újra mozoghasson, emellett a kíváncsiság is hajtotta, feszegette a testi határait a rehabilitáció során is. "Engem az motivált, hogy minél többet kihozhassak a helyzetből. Élveztem a gyógytornát, mert a kondi által le tudtam adni a fölös energiáimat, ez volt akkoriban a napom fénypontja, hiszen a testem használhatóbbá vált.
A műláb viselésekor 70 százalékkal több energiát kell megmozgatnom minden járáskor.
Az egy kilométeres séta már hosszútávnak számít nálam, egy pihenős hétvége után ilyenkor nagyon tud fájni a járás, kemény izommunkára van szükségem a lábam mozgatásához. Akik a lábamat készítették, javasolták, hogy tartsak egy tudatos, tápanyagdús étrendet, hiszen ha három kilót hízok, már nem férek bele a műlábamba és így fél évente új műlábra lenne szükségem, ezért betartom a helyes étrendet. Azt mondják, minden a genetikától függ. 21 év alatt sosem tudtam hízni, tömör izom voltam, amióta nem mozgok intenzíven, könnyen felcsúszik az úszógumi, ha nem figyelek oda. Ennyit a genetikáról."
Egy ilyen súlyos baleset és az azt követő hosszú, nem csak humorral, de szenvedéssel is járó időszak után Réka másként tekintett magára, mint korábban, ráadásul passzív féléven volt, jobbnak látta, ha a rehabilitáció után bezárkózik és nem megy sehova otthonról. "A baleset utáni ősszel nehezen tudtam elfogadni, hogy még mindig nő vagyok,
hiába voltam csinos és kék szemű, hiányzott a lábam, ezért nem tartottam magam szépnek.
Melegítőkben, alvós ruhákban éltem, nem akartam nőies ruhákat hordani, a ruhatáram nyolcvan százalékát nem tudtam felvenni, mert nem ment rá a műlábamra - akkor mintha kettévágták volna a jóérzésemet. Amikor 2015 februárjában visszatértem az egyetemre, végre azt éreztem, hogy én is megint fiatal vagyok, élettel teli, nem kell a nőiességem elvesztésén siránkoznom. Fellendült a szociális életem, végre azt éreztem, hogy kezd visszatérni belém az életigenlés."
Amellett, hogy az életkedve is visszatért, Réka inspirálta azokat, akik hasonló cipőben járnak, több felkérése is érkezett, az interjúktól kezdve a modellkedésig. Ez utóbbi is inkább szórakozást és önismeretet jelentette számára. "Eleinte a fotós ismerőseimmel kezdtünk el szórakozásképpen képeket csinálni, végül ez az irány komolyra fordult, amikor egy tervezőlány megkért, hogy legyek az új kollekciójának az arca - a Bionic nevű ékszerkollekció reprezentálja a kapcsolatot az emberi test és a mechnaikus világ között. Izgalmas volt megtapasztalni, hogy mennyire át tudom adni a személyiségemet a képeken, amilyen valójában vagyok, de ehhez az értékteremtő eseményhez szükség volt egy jó stábra is. Számomra ez az, ami hiányzik a divat világából: attól, hogy valaki nem tökéletes, még jól mutathat egy fotón. Szeretem, ha nem az átlagot, hanem a meghökkentőt mutatják be, számomra ez sokkal inkább életközelibb."
A lány teljesen beintegrálódott az életbe, olyannyira mer álmodni, hogy már sportcéljai is vannak. "Ébredés után mindig csonktornázom, azaz a csonkizomzatot erősítem, hiszen minél izomsabb, annál aktívabb egész nap. Ehhez társítok felüléseket, kitartásokat vegyesen, néha még csípőre is gyúrok. A közeljövőben aktívabb leszek a konditeremben is. Sőt, amióta idén májusban, Lipcsében először kipróbáltam egy futólábat,ami annyira megtetszett, hogy azóta én is akarok egyet venni magamnak. Egy ilyen lábban elképesztő dinamizmus van, de a csonkizommal igen nehéz megmozgatni. A szerkezetet Heinrich Popow mutatta be, aki egyoldali amputált sportoló, tizenéve műlábbal sportol, rövid-és hosszútávfutó. Nagyon motiváló személyiség, ahelyett hogy azt mondaná >>Ne sportolj mert hiányzik a lábad!<< inkább bíztat, hiszen az adja meg az élet szépségét, hogy a hiányoddal is el tudsz jutni valahova."
Rékának július 20-a két éve elég komoly jelentőséggel bír. "Az a nap az újjászületésemé, amit azóta is ünnepelek, minden évben; koccintok a barátaimmal, kiülünk a velencei móló szélére és megünnepeljük, hogy itt vagyok. Ha esni fog az eső vagy jégeső szakad ránk, mi akkor is ott leszünk. A baleset óta máshogy élek, azelőtt nem volt ilyen körültekintő és boldog. Tudat alatt bevonzottam ezt a dolgot, már korábban is éreztem, hogy többre vagyok képes."
Ami pedig a motivációt illeti, a lánynak van egy kis fali táblája, ahova az őt motiváló dolgokat kitűzte. Van egy kedvenc mondata is: It’s not over until I win.
"A komforzóna egy nagy szemétláda tud lenni, mert elhiteti velünk, hogy másra sem vagyunk képesek, csak arra, ami eddig tőlünk telt. Amint ezen túllépsz és megtapasztalod a kitartásodat, a fizikumodat, ott kezdődik az igazi élet, ettől válhatsz magabiztossá, ez adja a legnagyobb motivációt számodra, hogy megtapasztalod a saját nagyságodat!" - zárta inspiráló sorait Réka.
Elérkezett a 100. Move it, Blondie sportbeszámoló! Nem csak leírni jó érzés, de belegondolni is különleges, hiszen közel három év alatt jutottam el idáig. Néhányan kérdezik, hogy miért csinálom, van-e értelme stb. Ha valaki szenvedélyesen szereti azt, amit csinál és erre, valamint a célra koncentrál, akkor minden nehézség vagy rossz gondolat könnyen eltűnik.
Ez alkalomból különleges cikket akartam írni egy nem hétköznapi sportról, ezért döntöttem amellett, hogy lőni fogok.
Ahogy én láttam:
A Gepárd lőtér fele tartok, még nincs elképzelésem arról, hogy mire készüljek. Vagyis de, Clint Eastwood és a Született feleségek szereplői, de főként Bree már felvázolták előttem, hogyan néz ki egy fegyver, miként lehet vele puffogtatni és mennyire lehet veszélyes. Odaérve a földszinti, majdhogynem katakombában a lőtér vezetője fogad, szívélyesen mond el mindent annak érdekében, hogy ne történhessen gond, hiszen éles fegyverekkel fogok lőni.
Pár perccel később – fülhallgatóval a fejemen – már beljebb kerülök: éppen egy kommandós képez ki egy másikat, eközben a szomszéd „szobában” is lőnek, a padlón töltényhüvelyek hevernek mindenfele. Mint egy videójátékban.
A távolabbi helyiségben az elsőre morgós, ám nagyon óvatos Ati bácsi ugyanúgy felkészít a fegyverek biztonságos használatára, elmondja a működési elvüket is, itt az ideje annak, hogy felvegyem a védelmi szemüveget.
Tíz méterről kell lőnöm a céltáblára, terpeszben állva, rogyasztott térddel, előre dőlve, kinyújtott kézzel. Ha már a sport részét nézzük: pár lövés után szinte fáj a karom és a hasamat is feszítem közben.
Két fegyvert is kipróbáltam:
0.22-es Smith&Wesson, avagy a meggymag köpködő, ami emlékeztet western filmek népszerű fegyvereinek egyikére. Könnyű, egyszerűen kezelhető, minden lövés után fel kell húzni a kakast, hogy újra tüzelhessek.
A 9x19 tüzelő glock 17-es 4. generációs, öntöltő fegyvere már sokkal erőteljesebb. Nem csak a szememet csukom be lövés közben, de visszatolja az alkaromat minden puffogtatás.
Amikor már nem fogom elég szorosan a fegyvert alulról és engedek a feszítésből, Ati Bácsi belövi ezt a mondatot:
„Ne cappucinót szolgáljon fel, tartsa a fegyvert.”
Első lövésre ezt produkáltam:
Ami fontos:
Soha nem lehet csőre töltött fegyverrel, a puska csövét felfele tartva más felé fordulni, ugyanis életveszélyes. Mintha egy videójátékban lettem volna, előttem, mellettem, mögöttem lőttek, csak tompa hangokat és puffogásokat hallottam.
Hol? Gepárd lőtér, XXII. Budapest Nagytétényi út 66. Mennyibe kerül?http://gepardloter.hu/csomagok.html Mit vigyél? kényelmes, sportos ruha; minden más szükséges felszerelést adnak ott.
"A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket" - szólt az a fohász, amelyet rendszeresen mormoltak Nyugat-Európában a kalandozó magyarokról, egészen a középkorig. Nem véletlen, hogy a harcias magyar virtusból valami megmaradt a jelenkori magyaroknak, csak őseiktől eltérően ezt nem íjászkodással vezetik le. Nyilván ennek az olimpián is bejáratos sportnak is van expert szintje, én mégis arra voltam kíváncsi, hogy egy órára betévedve, némi elméleti és gyakorlati oktatás után mit tudok virítani első körben.
Lendvai Anna cisztás fibrózissal született, huszonévesen már túl van két tüdőátültetésen, de ennek ellenére szeptemberben többedmagával mászta meg a Kékestetőt. Önmagát akkor is stuffolta, amikor már az egy helyben állástól izomláza volt, de mindenben támogatta szerelme is, aki szintén ugyanezzel a betegséggel éli a napjait. Aki beteg és nem érez magában erőt a haladáshoz, mindenképpen olvassa el ezeket a sorokat.
"Csak két hónapos voltam, amikor kiderült, hogy cisztás fibrózisom van (CF). A betegség több szervet is érinthet, nekem a májamat és a tüdőmet gyengítette, fertőzéseket kaptam el és olyan volt, mintha folyamatosan meg lettem volna fázva. Sokat jártam kórházba és napi négy órát kellett foglalkoznom a tüdőmmel. Szerencsére nem okozott nagy törést a közösségi életemben, mivel asztmás oviba jártam, ahol megértőek voltak az óvónők" - kezdi történetét Anna, akinek az állapota ellenére már nagyon fiatalon megjelent a sport az életében.
Illés Adorján és barátja, Ádám már közel másfél éve kerülik meg a Földet, bringával!Az egyedi étkezést folytatóés örökké jókedvű Adorjánt ezúttal Délkelet-Ázsiában értem utol: elmesélte hogyan kerültek be egy buddhista kolostorba, miért váltak külön az útjaik egy időre Ádámmal és az jövőbeli tervein túl az élethez való jelenlegi hozzáállásába is beavatott.
A legutóbbi bejelentkezésedóta már több országot is a hátatok mögött hagytatok. Jelenleg hol tartózkodsz, és mit csinálsz ebben a pillanatban?
Június 13-án volt az egy éves évfordulójaa földkerüléseteknek. Hogyan ünnepeltétek meg? Milyen érzések voltak bennetek, érkeztek gratulációk?
Ezen a napon pont külön bringáztunk. Reggel egy iskola melletti családi házban ébredtem, a reggeli után lehetőségem nyílt egy rövid beszédet tartani a diákoknak az utazás szépségéről, ezután elköszöntem a szállásadóimtól, majd elindultam. Egész nap felfelé kellett tekernem, nem foglalkoztam az évfordulónkkal. Este hulla fáradtan egy rendőrséghez értem, tőlük kértem szállást, de sajnos visszautasítottak. Viszont az egyik rendőrtiszt vett nekem kekszet és üdítőt, plusz lelkesen érdeklődött a biciklis földkerülés iránt. A lelkesedése rám is átragadt és a beszélgetésünktől feltöltődve ismét bringára ugrottam, így tekertem le még 10 kilométert a következő rendőrörsig, ahol már meg tudtam pihenni. Ott a bogárinvázió mellett internet is rendelkezésre állt, így kiírtam a Facebook-oldalunkra, hogy már egy éve úton vagyunk és megköszöntem az olvasóinknak a bíztató üzeneteket, amiket az utazásunk során kaptunk tőlük. Erre a posztra sok gratuláció érkezett.
Az elmúlt egy évben változott az élethez való hozzáállásod?
Továbbra is szeretek élni, reggelente hálát szoktam adni az égnek, hogy egy újabb napot kaptam ajándékba. Szeretem az embereket, a természetet, és az utazásunkkal járó mindennapos kihívásokat. Ahogy gyűlnek a tapasztalataim, bölcsebbé válok, ami lehetőséget ad önmagam mélyebb megismerésére, önkorlátozó hiedelmeim felismerésére és elengedésére.
Egy buddhista kolostorba is bejutottál, leírnád röviden az olvasóknak, hogyan sikerült és milyen volt odabent lenni? Emiatt lettél kopasz?
Ezzel a mozgásformával akkor találkoztam először, amikor a barátnőmmel egy pár évvel ezelőtti fitnesz napon random betévedtünk az egyik terembe. 45 percen keresztül a pörgős edző angol instrukciókkal tartott meg egy olyan edzést, amit azóta is emlegetünk - ez volt a Kamibo®. A távol-keleti harcművészeteket magába foglaló dinamikus mozgásforma koncepcióját Michael Dela Cruz és Oliver Prescher fejlesztette ki Németországban. Miután pozitív benyomásaim voltak róla, alig vártam, hogy ismét átélhessem az élményt és pattoghassak az ütvefúrós zenére, ezúttal azonban két barátnőm is elkísért a tesztelésre.
Ahogy én láttam:
A fitneszterem bejárata először megtévesztő lehet, mivel közvetlenül a kondigépek mellett kell elmenni, amint beléptünk az ajtón. A recepció felé pedig egy kis, szűk sávban lehet közlekedni, amit olykor a személyi edzők is használtatnak az edzettjeikkel. A teremben már zajlanak az átalakítások, így a zsúfoltság a közeljövőben megoldódik. Igényesnek tartom az olyan termeket, ahol a vezetőség tesz a vendégek komfortérzetéért. A recepciós kedves, elmagyarázza, hol találom az öltözőt és még lakatot is ad a szekrényemhez - érdemes kérni, különben nem lehet bezárni.
97 sport után már van egyfajta ízlésem, általában tudom, hogy mire hogyan fogok reagálni, és arról is van sejtésem, hogy mi fog igazán feltölteni. De bátran kijelenthetem: amire egy igazán stresszes nap után a legjobban vágyhatsz, az Tar Edit Kamibo® órája!
Ágóval akkor találkoztam először, amikor 2016 májusában egy barátnőjével eljött az első Blondie szigetelős edzésre. Miután körbefutottuk a Margitszigetet, kiderült, hogy az volt az első sziget köre. Ott még nem tudtam mennyire hatalmas dolog ez számára, de büszke voltam arra, hogy velünk tette meg először ezeket a kilométereket. Később a csapat állandó tagjává vált és alig telt el úgy alkalom, hogy ne érkezett volna meg kezdésre a zászlóshajójával, vagyis a férjével, Szilárddal. Ahhoz képest, hogy a két személyiség tűz és víz, de ennek ellenére nagyon is kiegészítik egymást az élet több területén, például a sportban.
Mindenek előtt avassuk be az olvasókat: mióta vagytok együtt és mennyire volt jelen az sport az életetekben korábban?
Sárik-Hermann Ágota: Tíz éve vagyunk együtt, három éve házasodtunk össze, anno még az egyetemen ismerkedtünk meg. Én egy multinál dolgozom, ülőmunkát végzek, a családom pedig tipikusan nem mozgó, ahol gyakoriak szív-és érrendszeri betegségek. Ha vidéken elmentél futni, mindenki hülyének nézett, nem volt divat a sport, de ezzel szemben a kert megmunkálása . Mivel a szüleim – főleg apukám – egész nap nehéz fizikai munkát végeztek, utána általában már nem volt kedvük mozogni. A kötelező tesi órákon felül én sem sportoltam, bár voltak próbálkozásaim: felnőttként megfordultam egy spinning órán, kangooztam, kipróbáltam a bodyartot, de mindegyikre maximum két alkalommal mentem el, mert nem éreztem, hogy ezek lennének a testreszabott sportjaim. Harminc felé közeledve érezni kezdtem, hogy nem lesz jó, ha folyamatosan 8-10 órákat ülök egy helyben. A sikertelen próbálkozások közepette 2015-ben munkahelyet váltottam, ami már közelebb volt a lakhelyemhez, így rendszeresen sétáltam a munkába, de egy dekát sem fogytam, amitől teljesen ki voltam borulva.
Sárik Szilárd: Informatikusként dolgozom egy bankban, így az ülőmunka nálam is fenn áll. Még gyerekkoromban, apukám hatására kezdtem el mozogni, hamarabb tanultam meg a jégen közlekedni, mint görkorizni. A rendszeres mozgás családi program volt nálunk, az elbeszélések szerint szerettem triciklizni, az általános iskolában már kézilabdáztam is. Ágóval voltunk már közösen síelni, de korábban nem volt jellemező, hogy együtt mozogjunk. A munkába sétálás nekem is 2015 telén jött a képbe, hiszen ahogy egy nagy márka szlogenje is szól: nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet.
De Ágót nem olyan fából faragták, ezért a sétálás mellett sem hagyta abban a próbálkozásokat!
Ágó: Egy téli sétám alkalmával – ekkor már 85 kiló voltam a 165 centis magasságom mellett – akadt meg a szemem egy Curves termen. Azt követően kezdtem el oda járni, aminek köszönhetően 14 kilót fogytam. Mivel még nem szültem, az is motivál, hogy a jövőben a babakocsit fel tudjam vinni a harmadikra. A narancsbőr kevésbé izgatna azzal szemben, hogyha nehezemre esne a gyerekem után futni.
Annak ellenére, hogy nem mozogtatok korábban együtt, mostanra az edzések alappillérei vagytok, hogy alakult ez így?
Ágó: A barátnőim rágták a fülemet a közös futás miatt, de nem jött össze, így valahogy nagyon jókor talált be a Blondie szigetelős edzés. Gyűlölök futni, az a típus vagyok, akinek jellemezően 100 méter után szúr az oldala, rosszul van és arra gondol, hogy mikor állhat már meg végre. Szerintem nem is futok jól, ezért is volt hasznos, amikor Krisztián (Nádasi Krisztián, az edző – a szerk.) mondta hogyan rakjam a lábamat. Folyamatosan próbálgatom a határaimat és haladok. Akik azt hallják tőlem, hogy futok, mind le vannak döbbenve. Egy edzés után posztolt képhez még egy cuki kommentet is kaptunk a kollégámtól, miszerint kívül bájos kiscicák, belül kősziklák vagyunk. Nagyon örülök, hogy Szilárddal találtunk egy olyan mozgást, amibe én sem halok bele és ő is élvezi. Sőt, mostanában rendszeresen számon is kér, hogy járok-e edzeni.
Ágó, kipróbáltál bármilyen diétát eddig?
Ágó: Húsz évesen próbálkoztam a szétválasztós diétával, sikerült is fogynom tíz kilót, de 1-2 év múlva ugyanott voltam. Tudni kell rólam, hogy nagyon ingerült vagyok éhesen, a gyümölcsnapon este már nem szólhatott hozzám a férjem.
Milyen hatással van rátok a közös mozgás?
Szilárd: Alapvetően nagyon jól hat ránk, sokat lendít a dolgon, hogy együtt indulunk el mozogni, bár én akkor is elmegyek görkorizni, ha nincs kedvem.
Ha kialakíthatnátok egy saját edzést, az milyen elemekből adódna össze?
Szilárd: Nem kötném gyakorlatokhoz, nekem sokkal fontosabb a jóleső fáradtság érzése, ami a mozgás után jelentkezik.
Ágó: Ebben egyetértek! Talán a spinningen érzékeltem azt, hogy az elején majd meghalok, de a 40. percnél végigfutott a hátamon a hideg; tudtam, hogy a nehezén túl vagyok és nincs messze a vége. Egy ideig Ausztriában dolgoztam. Az irodánkban egy ott dolgozó ötvenes férfi - aki mellesleg instruktor volt - a saját szakállára tartott gerinctornákat. Az órákon Flexibart is használt, ami nekem nagyon bejött. Ráadásul annyira jó volt, hogy az egész IT-szekciót képes volt odacsalni.
Felnéztek-e bárkire az elért sportsikereiért?
Ágó: Hosszú Katinkát követem a közösségi oldalain, volt rá példa, hogy azért mentem el reggel edzeni, mert láttam az instáján egy mozgásra biztató képet. A Michael Phelpsről készült reklámot pedig rengetegszer megnéztem, imádom az aláfestő zenéjét, egy időben rendszeresen hallgattam, mielőtt edzeni vagy gyalogolni indultam.
Szilárd: Régen nagyon szerettem nézni az olyan extrém sportokat, mint a BMX, a görderszka és a görkori. Az egy egészen más világ, mivel a versenyzők elég keményen összezúzzák ott magukat. Engem motivál az akaratuk és az elszántságuk, hiszen azaz életük, hogy miután szó szerint a padlóra kerülnek, felállnak és újra visszamennek a rámpa tetejére.
Vannak kitűzött sportcéljaitok?
Szilárd: Mostanra már elég sokat fogytam, szeretnék már izmot is építeni, érdekelnek a saját testsúlyos edzések. Valami szervezettebb dolgot szeretnék, gondolkozom a kettlebellen, mert jókat hallottam róla.
Ágó: A súlyzós edzések szimpatikusak, kacérkodtam a BBG programmal is. Még nem kezdtem bele, mert számomra fontos, hogy egy edzőtől külső visszajelzést kapjak, hogy ne feltétlenül egy edzésterv sémát kövessek.
Mi a legfőbb motivációtók akkor, ha nincs kedvetek edzeni?
Ágó: Nekem Szilárd. Amúgy mindig valami más, általában valamilyen zene, nemrég például egy autentikus cigány zenekar muzsikája indított utamra. A Curvesben minden századik edzésnél pólót kapunk, valamint havonta mérnek minket, ezek mind buzdítanak. Volt olyan hét, hogy hatszor mentem edzeni, annyira sikerült motiválnom magam.
Szilárd: Nekem általában nincs szükségem motivációra, csak addig nehéz elkezdeni, amíg neki nem indulok. Ha pedig már mozgok, hiába vagyok fáradt, tudom, hogy jó lesz.
Az edző ugyanúgy ember, hiába van rálátása az anatómiára és a metabolikus folyamatokra, ha a pszichés elképzeléseit és az álomképeit előrébb helyezi a tudásánál. A testképzavar olyan jelenség, amely a megfelelni akarásból indul és ha nem figyelnek rá oda, komoly testi és lelki problémát okozhat. Leirer Aliz testközelből szerezte meg ezt a tapasztalatot, mielőtt edző lett.
Hot iron edzőként mindennap találkozol olyan vendégekkel, akik elégedetlenek a saját testükkel. Ezt az érzést te is átélted, mégis mikor fordult át rossz irányba?
Tindézserkoromban nagyon elégedetlen voltam magammal, próbáltam tenni ellene, de sosem szántam rá magam igazán, inkább választottam a villámdiétákat és a könnyebb utakat, hogy ne kelljen teljesen életmódot váltanom. Nagyon zavart, hogy folyamatosan fogytam és híztam. Aztán a testnevelés tanárnőm elkezdett aerobic órákat tartani a suliban, az edzéseire járva kezdtem el én is mozogni, de tudtam, hogy diétáznom is kellene. Akkoriban egy barátnőmmel elmentem Soltvadkertre kirándulni, de csak később tűnt fel, hogy egész nap nem ettem semmit és mégsem voltam éhes utána. Ezt a tendenciát folytatni akartam, ezért ráálltam arra, hogy 2-3 óra után nem ettem semmit, emiatt végre elkezdtem fogyni. Jöttek a visszajelzések, jól éreztem magam, de egy idő után egyre többet akartam, és amikor elértem a kívánt szintet, már az sem volt elég. Tizenhét éves koromra a tudtom nélkül alakult ki bennem a testképzavar, a családom és a barátaim akkor már aggódtak értem, de én ragaszkodtam ehhez az életmódhoz.
Mikor történt meg a testi-lelki változás?
Amikor Csongrádról Budapestre kerültem az egyetem miatt, már kezdett kialakulni a rendszeresség az életemben, nem hajszoltam túl magam, hanem az egyensúlyt kerestem. A testképzavar megszűnésében az is sokat segített, hogy 18 évesen lett egy párkapcsolatom - itt le is szögezem, hogy a külvilág nagyon befolyásol mindenkit. Nekem egy külső lelki támasz kellett ahhoz, hogy felismerjem a problémámat. Szerencsém volt az akkori barátommal, de voltam már olyan párkapcsolatban is, ahol a másik fél nem tudott örülni a sikereimnek. A fordulópontot mégis az jelentette, amikor elvégeztem egy aerobic edző képzést. Azóta tisztában vagyok az anatómiával és a táplálkozástannal; tudom mi tesz jót a testemnek és a lelkemnek, a képzésen párszor a fejemhez is kaptam a táplálkozási részeknél. Már három éve vagyok tréner, másfél éve konditeremben is edzek. Az életmódomat akkor változtattam meg, amikor személyi edzőhöz kezdtem járni, akkor próbáltam ki a testépítést és a velejáró táplálkozást. Nem tartok versenydiétát, azóta viszont este is eszem, de módjával. Nem bírnám ki, ha egy életen keresztül minden finomat meg kellene vonnom magamtól, ugyanis édesszájú vagyok, ezért keresem az egészséges édességek alternatíváit.
Aki autodidakta módon az internetről, akár nulla motivációval vagy sokadik próbálkozásra vág bele egy diétába, hogyan kezdjen hozzá?
Senki nem szereti ha kibillentik a lelki egyensúlyából, érdemes apró lépésekkel elkezdeni a diétát, eleinte kevesebb szénhidrát fogyasztással, este kevesebb csipegetéssel. Nem kell egy előre leírt sémát követni, ha valaki látja az eredményeket, az előre fogja lendíteni őt. Ha például tudom, hogy holnap strandra megyek, kevesebbet eszek előtte, ezzel is helyet hagyok a lángosnak.
Mindennek van helye, csak mértékkel. Az életmódváltás lényege, amikor az illető olyat talál, amit évekig tud követni, de tudatosítania kell magában, hogy ez valamilyen szinten lemondással is jár. Aki igazán akar, az változtatni fog, hiszen az egész egyetlen nagy döntésen múlik, azonban a fejlődés folyamatát is ki kell élvezni.
A legfontosabb, hogy örülj minden apróságnak, ne a rosszra koncentrálj, hanem arra, hogy megcsináltad! Soha nem szabad önmagunkat lebecsülni, csak minden alkalommal felemelni.
Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila megvalósították az ötletüket és elérték, hogy a magyarok nagy részének ne okozzon gondot a színházba járás. A maesteszinhaz.hu oldalon nem csak kedvezményesen vehetünk jegyeket, de spontánságunkat is kiélhetjük, ha az utolsó pillanatra kellene egy randi program.
Megkérdeztem az alapítókat, hogyan viszonyulnak a sportoláshoz, Tivadar válaszolt kettejük nevében.
A Forbes Magazin a 30 fiatal 30 alatt listájába beválasztott titeket - gratulálok! Az olvasók számára zanzásítva összefoglalnád, hogy miért és hogyan lett a Ma este színház?
A Ma este Színház! közel öt éve indítottuk. Úgy indult az egész, hogy Szabadkai Attila barátommal elhatároztuk, közösen alapítunk egy újszerű ötletre épülő vállalkozást. Egyik este összeültünk, mindketten hoztunk magunkkal három ötletet meg egy üveg bort, és megegyeztünk, hogy éjfélig elfogyasztjuk a borokat, a hat ötletből pedig kiválasztunk egyet, és megvalósítjuk.
Így is történt, és az este végére eldőlt, hogy a Ma este Színház! a szerencsés ötlet. Azért döntöttünk emellett, mert sokat gondolkodtunk rajta, vajon miért csak akkor járunk színházba, ha a szüleinktől kapunk jegyet szülinapra vagy karácsonyra, vagy ha valaki lepasszolja nekünk. Holott ha elmegyünk, a saját példánkból kiindulva mindig nagyon élvezzük, magunktól mégsem jut eszünkbe szinte soha. Arra jutottunk, hogy egyrészt a mi generációnk nem igazán szeret hetekre előre tervezni, másrészt a magas jegyárak is biztosan sok fiatalt visszatartanak. A koncepciónk ezért a kettő kombinálásán alapul: az előadások napján még el nem kelt jegyeket kínáljuk megvételre féláron. Így bárkinek lehetősége nyílik rá, hogy akár az utolsó pillanatban, spontán módon döntse el, hogy esti programként megnéz egy jó darabot.
Mennyire változott meg az emberek színházba járási szokása - egyértelműen többen kulturálódnak vagy vannak holtidőszakok a nyáron kívül?
Mióta létrehoztuk a weboldalt, közel 400 000 ember volt velünk last minute színházban, azaz ennyi üresen maradó széket töltöttünk meg. Büszkék vagyunk erre az eredményre, mivel ez tényleg win-win szituáció, előnyös a színházaknak és a nézőknek is. Nyáron is egyre több egyéb előadásra lehet nálunk jegyet venni féláron: kiállítások, koncertek, standup és persze a szabadtéri színházak előadásaira is.
A sok szervezés és a munka mellett mennyire fontos a mozgás az életedben/életetekben?
Természetesen mindkettőnk számára fontos a mozgás és az egészséges életmód.
Van kedvenc sportotok, ami mindig kikapcsol, lelazít titeket?
Attila abszolút kedvence a szörf és ő biciklivel közlekedik a városban. Én a futás, úszás és edzőterem mellett teszem le a voksom, igyekszem minnél gyakrabban csinálni is, mivel sétálás és bicikli helyett én inkább motoroznom.
Ha választani kell: sport vagy színház?
Szerencsére nem kell választani! :)
Hogyan veszed rá magad arra, hogy elmenj edzeni, még akár hidegben, rossz időben is?
Muszáj menni, nincs mese, különben előbújik a fókaháj! Ez elég motiváció.
Ebben a sorozatban csupa okos dolgot olvashattok edzőktől, akik egytől egyig ugyanarra az 5+1 kérdésre válaszolnak. Így tett korábban a nagy kedvencem, Ágh Csaba és az izmos testtel is nagyon szexi Péntek Enikő is.
1. Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
A Cleopatra- Torna az érzéki és tudatos nők sportja. Amikor testünk izmait fizikai síkon eddzük, fontos, hogy azzal egy időben önbizalmunkat is erősítsük. A torna során a képzelőerőnk "izmait" is tréningezzük. Felszabadítjuk tudatalattinkból azokat az érzelmi diszharmonikus energiákat, melyek intuícióink útját állják. A mozgásforma mozgásterápiaként is működik. A meditáció és a speciális energiagyakorlatok révén tudatosíthatjuk, kiaknázhatjuk a bennünk rejlő lehetőségeket, pozitívan megélhetjük nőiességünket. Megtanulhatjuk azt, hogyan állíthatjuk női energiáinkat, kisugárzásunkat annak szolgálatába, hogy életünk minden területén sikeresebbek lehessünk. Mindezek eredményeként az érzékiség, az intimitás és a szexualitás mélyebb megélése vár még ránk.
Az infrasugarakkal kísért biciklizést többen is a 21. század egyik leghatásosabb edzésmódjának mondják. A tekeréssel és mérhetetlenül sok izzadással járó mozgást, mellesleg sok celeb is űzi, ezért gondoltam kipróbálom, mit esznek rajta.
Így néz ki maga a gép:
Ahogy én láttam:
Na szóval! A 12. kerület egyik forgalmas részére eső kis utcában sétálok. Megállító tábla híján skubiznom kell, hogy megtaláljam a helyet, de végül sikerül. A csattra felújított helyiségben egy légtérben van a recepció és a két izzasztó gép. Jobbra található a patinás öltöző, amit a készséges recepciós is megmutat, miután odaadta az edzéshez szükséges törölközőt és az elengedhetetlen búvárruhát. Na jó, inkább átlátszó szkafandert, amit a mellkasomig fel kell húznom.
Gyakorlatilag ezzel dunsztolom magam, miután az ingyenes zsírégető krémek valamelyikével bekenem a kényes területeket - ahova mellesleg a legtöbb nő a valóságban csak odaképzeli a felesleget és a narancsbőrt.
HOT - HOT - HOT - ezzel el is mondtam az óra alappillérét. Már korábban is volt alkalmam kipróbálni a jógázást, miközben tengernyi izzadságcsepp hullott a földre az orrom hegyéről. A bikram jógán szerzett tapasztalataim nem voltak túl pozitívak, de elvégre egy meleg sport miatt nem kell elítélni a többit is.
Mit csináljon az ember fia/lánya, ha elmúlt 40 éves, de ennek ellenére még mozogna? Mozogjon! Ajánlok pár alternatívát.
Pilates
Életutam során igen fontos szerepe volt ennek a mozgásformának, hiszen 20 éves kori megtérésem a monoton konditermi edzésektől a pilates órákra vezetett. A mélyizomtorna elsőre könnyűnek, pontosabban csak a lábak ide-oda pakolgatásának tűnhet, azonban korántsem erről van szó. Hanem erről.
Curves
Kortól és edzettségi állapottól függetlenül bármikor beszállhatsz a körbe nyitvatartási időben - feltéve, ha nő vagy! Itt mindent leírtam róla.
Ezt a kényes kérdést több oldalról is meg lehet közelíteni. Egyrészről jónak találom, amikor ez edző kijavít, ha rosszul akarok egy gyakorlatot végrehajtani - hiszen a rossz beidegződésekből hosszútávon testi problémáim adódhatnak. Elvégre ő a tanult és profi ember, akiben megbízom és elhiszem, hogy tudása legjavát használva nyúl hozzám és igazítja minden mozdulatomat.
Másrészről előfordult olyan is, hogy egy (férfi) edző a csípőmet megfogta, miközben éppen hajoltam le vagy már úgy voltam - nem emlékszem pontosan. Egyszóval furcsa volt, hogy edzés közben mögöttem állt és szinte nekem támasztotta magát.
Szóval, hol húzódik a határ a magánszféra átlépése és a jóindulatú segíteni akarás között?
Ha 1-től 10-ig terjedő skálán kéne értékelnem, hogy mennyire vagyok "taperolós edző", valószínűleg 2-est, maximum 3-ast adnék magamnak. Ennek egyik oka az, hogy magánszemélyként sem vagyok az a nyomulós, aurába belépős típus, így furcsa is lenne, ha edzőként az lennék…
A Cleopatra torna az interneten jött velem szembe: már eleve a nevén megakadt a szemem, akkor pedig már pláne érdekelni kezdett, amikor elolvastam, hogy a különleges órán energiákat fogunk mozgatni. Nem vártam sokat, írtam egy mail-t annak érdekében, hogy kipróbálhassam, majd nem sokkal később „repültem” is az órára.
Ahogy én láttam:
A Múzeum utcában állunk egy „hű, dászííp” épület, a Harmónia Palota előtt, amely szép küllemén kívül a mozgásunk helyszíne is lesz. Itt találkozunk Böbivel, az oktatóval, aki a bemutatkozás után az épület legfelsőbb szintjére kísér mindenkit. Tulajdonképpen itt ér a felismerés, hogy bármiben jöhettem volna, ugyanis ezúttal nem a tornadressz kerül a fókuszba. A kezdés előtt egy rövid elméleti órában részesülünk:
kiderül, hogy az óra névadója azért a híres Kleopátra, mert mindegyik nagy női alak közül ő volt a legnőiesebb, kvázi mindenben toppon volt.
„Bár végül öngyilkos lett, de sebaj” – teszi hozzá sietve Böbi, akitől megtudjuk azt is, hogy több sport elegyéből alkotta meg sajátját.
Amikor spirituális töltetű órára megyek (lásd Nia, Feldenkrais), valahol mindig azt érzem, hogy tojáshéjakon lépkedek a mondatok megfogalmazását illetően, de elvégre a benyomásaimat írom le, amiket a saját bőrömön tapasztaltam meg.
Ez a torna sokkal inkább spirituális utazás, mint sport – ezt már korábban is tudtam. A nőiesség és annak teljes megélése kerül előtérbe a légzés és a minimális testmozgásegyvelegeként; Böbi állítja, hogy a Földanyához is csatlakozunk közben – ezt nem tudom, hogy érzem-e valójában, korábban még nem volt benne részem.
Böbi végig mondja mi történik velünk, még a bemelegítésnek szánt lovaglóállás és párhuzamos lábfejek közepette is, ekkor történik a gyökér és a koronacsakráink közötti energiaáramlás; eleinte légzéssel, majd karlendítéssel teszünk a még jobb érzésekért.
A prezentálás közepette szó esik az auráról is, “amelyet ha megerősítünk, akár Kínáig is elér.”
Hölgyeim, az önbizalom kérdés megoldva: a Cleopatra torna elvei szerint ha pajzsmirigyünket rendszeresen nyomjuk az állunkkal, majd nyakunkat lassan felhúzzuk és ismét állal nyomjuk a szervet….ezáltal nem csak a testünknek, hanem a magabiztosságunknak is adunk vele egy löketet.
Az istennő póz is ismerős, hiszen a Nia órákon is alkalmazzák: háton fekszünk, két talpunk összeér, térdeink leengedve, így nyújtjuk a csípőnket. Kiderül az is, hogy nőiesség megéléséért és a szexuális energiák beindításáért pedig nem más, mint a csípőkörzés felel.
Minden gyakorlatot rövid ideig tartunk, miközben Böbi megerősítéseket mond nekünk (Pl. "Erős vagyok", "Szép vagyok" stb.); a jónak még nincs vége, hiszen mindeközben egy hölgy még hangtállal spékeli meg a hangüres teret – ez jól is esik. Mire eljutunk az óra végéhez, már szabályosan zsibbad a testem itt-ott.
A levezető relaxáció során a matracra fekve - továbbra is hangtál hang a háttérben - annyira ellazulok, hogy meditálás közben el is alszom. Az egy sziesztánál több, de egy folyó nyálas alvásnál lájtosabb pihenést követően visszatérek a hétfői szürke estéhez.
Ami fontos:
Itt nincs ugri-bugri, ellenben (néha túl sok) szó esik az energiákról, a testről és spirituális dolgokról. Inkább lélekformálásról, sem mint alakreformálásról szól. Böbi elmondása szerint az óra során tudatalattinkból több dolog és ötlet jön fel, ezeket "katyvaszokat" (ahogy ő fogalmaz) érdemes leírni az óra után – ez részemről kimaradt.
Hol? Harmónia Palota, IX. Budapest Múzeum utca 9. Mit vigyél? utcai ruhában is lehetsz, igényt szerint törölközőt vihetsz, amit a matracra tudj teríteni Mennyibe kerül?http://www.cleopatratorna.hu/csoportos Korosztály: 25-40 év Férfi/nő arány: 100% nők
Mindenkivel előfordulhat, hogy éppen nincs anyagilag eleresztve, ezért megfontolja az edzési kiadásait is. De nincs kifogás, akárcsak a sorozatelső, második és harmadik részében, most is egy profi edzőtől, ezúttal Vincze Tímeától kapsz alternatív tanácsokat!
Számtalan edzésmódszer létezik, amihez nagyon kevés pénz is elég és otthon is elvégezhető. Az internetnek köszönhetően ma már eléggé változatos edzést tudunk összeállítani magunknak, ha eléggé kreatívak vagyunk.
Egy valamit azonban jó, ha tudunk: az otthon végzett edzésnek gyakran lehet sérülés a kimenetele; ha nincs isteni adottságunk, nem érzünk rá a helyes kivitelezésre, akkor többet árt, mint használ! Saját káromon tanultam meg, hogy az otthon egyedül végzett edzés nem a legjobb választás egy kezdő számára. Kombinálva viszont már egészen szép eredményeket érhetünk el és a sérülés veszélyét a minimálisra csökkenthetjük.
Mit jelent az, hogy kombinálva?
Bármilyen mozgásba is kezdesz, szükséged lesz egy edzőre, szakemberre, viszont ha ügyes vagy és kellőképpen motivált, akkor a gyakorlatokat otthon is el tudod végezni.
Az otthon végezhető mozgásformák közül hozzám a saját testsúlyos gyakorlatok, a pilates és a jóga állnak közel. Eleinte nem kell hozzájuk semmilyen eszköz és viszonylag hamar látványos, gyors fejlődést lehet elérni velük.
Nincs pénzed?
Meglátásom szerint mindenkinek arra van pénze, amire megteremti. Legközelebb, amikor bevásárolni mész, nézd meg mennyi felesleges dolgot teszel a kosaradba: ha csak 2 dolgot nem veszel meg, akkor már ki tudsz fizetni egy fitnesz termi belépőt is.
Ha nincs időd, lógj kevesebbet a tv a számítógép és a telefon előtt. Napi 20 perc mozgással hihetetlen változásokat érhetsz el.
Kezdők számára a javaslatom:
Heti 3 x 20 perces edzés
1. Bemelegítés, átmozgatás
2. Utána 4 sorozat ezekből: plank , fekvőtámasz, guggolás vagy kitörés, jógahíd (kezdőknek a könnyített verzió is mehet).
Ezen gyakorlatoknak számtalan fajtája létezik, ha ezeket kombinálod, nem válik unalmassá az edzés.
Szögezzük le, hogy minden óra és edző más, így nem lehet egyöntetűen azt mondani, hogy csak ezek a sportok a legjobbak; viszont abban is biztos vagyok, hogyha ezek valamelyikére látogatsz el, kezdőként sem fogod azt érezni, hogy a többiekhez képest le vagy maradva. Ezeket ajánlom neked jó szívvel!
Mindenkivel előfordulhat, hogy éppen nincs anyagilag eleresztve, ezért megfontolja az edzési kiadásokat is. De nincs kifogás, akárcsak a sorozat első és második részében, ezúttal is edzőktől kapsz alternatív sport tanácsokat!
Konok Zsuzsanna 'Susie'
Hogyan edzhetsz fillérekből? Lehet ez egyáltalán hatékony, és ha igen, hogyan?
Sokan otthon szeretnének edzeni, ám nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, milyen gyakorlatokat, és mennyit csináljanak… Pedig nem is olyan nehéz!
Ha izmosodni is szeretnél, a legjobb eszköz erre a gumiszalag. Nagyon olcsó, kis helyen elfér, akár nyaralásra is elviheted, és sok gyakorlatot végezhetsz vele. A neten egy csomó gyakorlatot találsz, kezdésnek válassz minden izomcsoportodra kettőt.
Emellett vagy ehelyett végezz alapgyakorlatokat (guggolás, fekvőtámasz, kitörés, alkartámasz, hasprés); a kardio edzés is megoldható: vegyél egy ugrókötelet! Ha nincs ehhez elég helyed, vagy úgy érzed, nem vagy ügyes benne, kötél nélküli sima ugrálást ajánlok, ami ugyanolyan hatékony!
Adok egy tippet az otthoni edzéshez:
10 guggolás, 10 fekvőtámasz (női verzióban vagy terpeszben), fél perc ugrálás, fél perc alkartámasz, 10-10 kitörés (előrelépés és vissza) mindkét lábra, fél perc gyors taposás, 20 hasprés. Ez így legyen 1 kör, pihenő nélkül!
Egy rövid, 2-3 perces pihenő után jöhet a következő kör, és így tovább! Ahogy fejlődsz, növelheted a körök számát, illetve a gyakorlatokon belüli ismétlésszámot és az időtartamot.
Napi fél órával kezdd a mozgást, de előtte mindenképpen melegíts be. Zárj ki minden zavaró tényezőt, kapcsold ki a telefont, és soha, de soha ne forduljon elő, hogy ha már belekezdesz, nem csinálod végig. Ez a fél- egy óra jár neked, és addig semmi olyan nem történhet, ami nem várhat az edzésed végéig!
Ami a legfontosabb: mindenképpen tervezd meg az edzést, akár írd is le minden alkalommal, milyen gyakorlatokat szeretnél csinálni (miből, mennyit)! És ehhez tartsd magad! A tervezettnél kevesebbet sose csinálj, mindig vidd véghez, amit kigondoltál, és próbáld edzésről edzésre kis lépésekben növelni a terhelést!
Miután kipróbáltam a Curves edzést, egyértelmű volt, hogy ezen a héten egy ebben tevékenykedő edzőnek teszem fel a szokásos 5+1 kérdést. Szabó Anna gondolatai következnek.
1. Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
A Curves módszer különlegessége abban rejlik, hogy bármilyen életkorban és fittségi állapotban el lehet kezdeni ezt az edzést. Olyan hölgyek is mozoghatnak nálunk, akik egyáltalán nem, vagy már nagyon régen sportoltak, valamint az is megtalálja a mozgás örömét, aki eddig is sokat sportolt. Mindenkit ismerünk, mindenkinek tudjuk a nevét és mindenkinek odafigyelünk az egészségi állapotára. A nálunk edző hölgyekkel az első alkalommal együtt tűzzük ki céljaikat, megbeszéljük, hogy mit szeretnének elérni a mozgással és fejlődésüket havi rendszerességgel követjük. Ami még különlegesség, hogy csak hölgyek edzenek nálunk, így nem kell feszengened, nyugodtan jöhetsz laza, kényelmes ruhában edzeni, hiszen a mozgás a lényeg. A köredzés mindig személyi edző felügyelete mellett zajlik, nálunk nincsenek órák, nyitvatartási időn belül az edzés bármikor megkezdhető és csak 30 percig tart.
2. Kigyúrt, szálkás vagy elfér egy kis felesleg?
Szerintem az a lényeg, hogy az illető egészséges legyen, és jól érezze magát a bőrében. Nem vagyok híve a kilók beteges számolgatásának és a másokhoz való viszonyítgatásnak sem. A kigyúrt és az "egy kis felesleg" irányban is el lehet menni a végletekig, de egyik sem egészséges.
3. Mik a jó edzés alapismérvei?
Fontos, hogy jól felépített, előre megtervezett legyen, mindenképpen legyen bemelegítés, levezetés és nyújtás. Határozzuk meg, hogy mit szeretnénk elérni, mit fogunk átmozgatni: erősíteni szeretnénk vagy kardió edzést, esetleg a kettőt felváltva, valamint hogyan tudjuk vele feszegetni a saját határainkat. Nagyon fontos az edző szerepe abban, hogy az edzés változatos, ugyanakkor hatékony is legyen. Fontos, hogy figyeljen a vendégeire, motiválja őket, mutasson nekik példát.
4. Mitől lesz valakinek egészséges az életmódja?
Attól, hogy odafigyel magára, a teste jelzéseire és tudatosan éli az életét. Ami első körben fontos az a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása (cukros italok helyett) a kellő mennyiségű zöldség és gyümölcs beépítése az étrendbe, valamint a rendszeres testmozgás. Figyeljünk oda, hogy ne maradjon ki a reggeli és inkább többször együnk kevesebbet.
5. Melyik sporteszközt tartod a leghasznosabbnak?
Hasznosság szempontjából nem tudnék egyet választani, mert nálunk úgy vannak kialakítva a hidraulikus gépek, hogy mindegyiken más-más izomcsoportot dolgoztatunk meg. Ha a vendégeink visszajelzéseit nézem, sokaknak a farizom gép, másoknak a forgató gép (amely a hasizomra hat) a kedvence. Ha nekem kéne választanom én a lábkitoló gépet mondanám, mert én azt érzem a legnehezebbnek, ezért abban van nagy kihívás.
+1 Milyen motiváció az, amely mindig hat rád, ha nincs kedved mozogni?
Csak elindulni nehéz, pláne ha tél van, vagy ha esik az eső és fúj a szél. Tudom, hogy ha már ott vagyok az edzésen, akkor ki tudok kapcsolódni és magamra koncentrálni és a végén ugyan elfáradok, de minden porcikámon érzem, hogy élek.
Az egészséges életmód a test és a lélek közös nevezőjében mérhető? Olvasd el az általam sokra tartott edző, Ágh Csaba írását!
Mondhatni múltidézésre hívtak engem, amikor megkerestek a Curves-től. Ennek egy oka van: 21 éves lehettem, amikor majd' egy éven át voltam a klub tagja - miközben mellette aktívan bicikliztem - ezért örömmel mentem el ismét egy "nosztalgikus átmozgatásra".
Ahogy én láttam:
Már eleve szimpatikus, hogy a belváros közepén, egy igencsak központi és könnyen megközelíthető irodaházba érkezem. Második emelet, lifttel fel, kiszáll, csengő megnyom, női klubba belép. Egy világos, csak nőkkel teli helyre érkezem, ahol egy kis folyosó után balra megpillantom a recepciós pultot. Egy rövid becsekkolás és bemutatkozás után ennek mentén haladok tovább.
Az öltöző pici, barátságos és tiszta, külön helyiségben van a tusoló és a mellékhelyiség is. Átöltözök, bedobom az egyik szabad helyre a ruháimat és kimegyek….a KÖRBE!
A legelső alkalommal egy edzővel való beszélgetés és méréssel startolunk: kiderül milyen kerülettel és súllyal rendelkezem, ennek függvényében véssük papírra a kitűzött célokat is.
Évszaktól függetlenül minden korosztály megtalálhatja magának azt a sportot, amit szívvel-lélekkel, örömmel tud űzni, még fáradtan is. De mi a helyzet a kisebbekkel, akik még nem horgonyoztak le egyetlen sport mellett sem?
1. Windsurf
Amennyiben a gyermek tud úszni, már kicsi korban belevághat. A windsurf fejleszti az egyensúlyérzéket, valamint erősít is (a kart mindenképpen!). A rendkívül addiktív mozgás személy szerint a kedvenc vízi sportom.
Spártai edzésben volt már részem. Igencsak megedzettek ott is. Lássuk, ezúttal mit művelt a testemmel a Spartan SGX névre keresztelt óra.
Ahogy én láttam:
Akár egy beavatási feladat is lehetne az edzőterem megtalálása, hiszen ha nem sétálsz el a szupermarket bal oldalára, akkor bizony nem találod meg. Ha mégis, beléphetsz a loftos hatású terembe - hozzáteszem, az öltözőn azért még lehetne alakítani, pont sikerült egy olyan szekrényt kifognom, aminek csak egy edzőtársam tudta kinyitni a zárját.
Balázs Adri óráját, az Intervallt már teszteltem, most az ő válaszol a kérdéseimre!
1. Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
Az óra felépítését tekintve közepes és magas intenzitású gyakorlatok váltakozásából épül fel, amely jelenleg a leghatékonyabb edzésforma. A test nehezen tud alkalmazkodni a változó tempóhoz, így maximális a zsírégetés, no meg a kihívás is. :) Az erősítő részekkel kiegészítve pedig szép tónusos, szálkás test formálható. Az egyik legnagyobb értéket pedig maguk a vendégek teszik hozzá, hisz egy igazi közösség formálódik edzésről edzésre, ami a termen kívüli közös programok folyamatosan erősítenek.
2. Kigyúrt, szálkás vagy elfér egy kis felesleg?
Hú, de jó kérdés, köszönöm! Lehetsz bármelyik, de a legfontosabb, hogy a tested kinézete nem kerülhet előtérbe az egészséged rovására. Az helyes táplálkozás és a jó edzések mindenképp meglátszódnak a külsődön. Tiszteld magad annyira, hogy nem "használod ki a tested", de ez fordítva is igaz, tápláld megfelelően és meghálálja. Az én szívemhez legközelebb az atletikus kinézet áll közel, de mindezt csakis az ésszerű keretek között.
3. Mik a jó edzés alapismérvei?
Kihívás, fejlődés, holtpontok, helyes kivitelezés, jó hangulat, sok mosoly, összetartó közösség. Én személy szerint imádok mosolyogva "kimászni" egy edzésről. :)
4. Mitől lesz valakinek egészséges az életmódja?
Számomra ez a fizikai dolgok mellett belső tényezőket is jelent. Ha edzel, eddz keményen, viszont örömmel és szeretettel. Egyél jókat, a tested számára hasznosat, ha becsúszik, néha egy kis csoki, akkor sem jön el a világvége. Fontos a minőségi idő fordítása a pihenésre, a kikapcsolódásra, az alvásra, a szeretteidre, a barátaidra. Ha mindig van célod (az élet több területére is), az mozgásban, fejlődésben tart.
5. Melyik sporteszközt tartod a leghasznosabbnak?
Megfelelő kreativitással szinte bármi lehet hasznos. Szeretem a rugalmas ellenállásokat és az instabil eszközöket. A sportmúltam miatt pedig eléggé labdamániás vagyok.
+1 Milyen motiváció az, amely mindig hat rád, ha nincs kedved mozogni?
Sosem volt olyan érzésem, hogy nem akarok mozogni, kívánom, hogy mindenki megtapasztalja ezt az érzést!
A megkeresés ismét a közösségi oldalamon érkezett az edző részéről, ráadásul egy olyan edzőterembe kellett mennem, ahonnan (mondhatni) minden elindult. Amikor Budapestre költöztem, a fáy utcai Oxygénbe jártam edzeni. Amíg apukám spinningelt, én Hot iron órára mentem. Tulajdonképpen ekkor már megfogalmazódott bennem, hogy miért nincs egységes online leírás az óratípusokról. Na, szóval, így! (Sport teszteléseim 92. állomásánál járok.)
Ahogy én láttam:
Profi recepciósok, belépve pedig tiszta öltöző fogad még vagy már pucér/félmeztelen nőkkel. Lapozzunk és haladjunk át a női és férfi izzadó rengetegen, egészen a legfelső emeletig. Még pont van időm a fotóssal együtt belecsüccsenni a babzsákba a kezdés előtt.
Nincs apelláta, a teremben Balázs Adri, az edző lány elsorolja mikre lesz az órán szükségünk: polifoam, step pad, tárcsák, labda és kitartás. Mi is pontosan az intervall?
Ezt a kérdés én is feltettem Adrinak: „Az intervall óratípus a jelenleg leghatásosabb edzéstípus. Az órán közepes és magas intenzitású feladatok váltják egymást. Maximális a kifáradás és jóval az edzés után is folyamatos a kalóriaégetés. Az erősítő feladatoknak köszönhetően szép formás test érhető el, az állóképesség növelés pedig szintén kiemelt szerepet kap” – hangzott a válasz.
Ennek tudtában kezdek el bemelegíteni. Szépen, egyenletesen növeljük a tempót, a fullon lévő terem összes résztvevője egyszerre mozgatja át elgémberedett végtagjait. Már pár perc után olyan pörgősre vesszük a figurát, hogy elgondolkozom, hogy vajon az izmaim téliálmot aludtak-e eddig – legalábbis másféle terhelést kaptak.
Az első 15 perc sima liba, utána jön egy olyan pillanat, amikor kicsit szédülök – talán az intenzitás miatt – ezért kicsit lassabbra veszem a tempót. Adri mosolyogva mutatja be a gyakorlatokat, többször együtt mozog velünk, két süvöltő zene között is instruál.
Egyszer kitörések és szökkenések áradatába kerülök, talán ezért is vágok néha megnyúzott fejet és gondolkozom azon, hogy mivel hozakodik elő még ez a lány.
Az óra során nagyrészt egységesen mozgunk; nem szoktam belőle lelkiismereti kérdést csinálni, ha éppen elfáradok és megállok, hiszen emberből vagyok. Mások is megállnak egy-két zúzósabb gyakorlat közepette, ellenben olyan is van, aki nagyon ütemesen mozog az igencsak bejövős ucum-vucum (azaz pont ide való) zenére.
Nem mellesleg az óra alapját képező (elég kemény) tabata módszerről nekem is pozitív tapasztalataim vannak, hiszen a Zóna edzések majdhogynem ezen az elven alapulnak, ezért is voltam szép formás, amikor csak arra az edzésre jártam, még 3-4 évvel ezelőtt.
Ami fontos:
Vannak óratípusok (mint például ez), amikre érdemes kipihenten elmenni, különben magaddal tolsz ki. Sajnos itt is visszatérő probléma számomra a rövid ideig tartó nyújtás. Persze egy ekkora komplexumban tartani kell az időt, no meg a vendégek sem azért járnak formálódni, hogy 20 percet nyújtsanak, de jó lenne, ha ez változhatna…by the way: másnap izomlázam is volt.
Hol? Oxygen Wellness Fáy, XIII. Budapest, Fáy utca 45. Mennyibe kerül?http://fay.oxygenwellness.hu/pdf/OXYGEN_FAY_ARLISTA.pdf Mit vigyél? edzőcucc cipővel, víz, törölköző Korosztály: 20-35 év, általában csak nők, de egy pasink is volt ezúttal :)
Hónap vége van és nem telik egy fitneszbérletre? Nincs jó futócipőd vagy bringád? Esetleg egész nap a gyerekkel vagy? Semmi gond, nem fogsz ki az edzőkön, akik még így is tudnak megoldással szolgálni!
Edzőként gyakran hallgatom a kifogásokat, ki miért nem edz, a két leggyakoribb ürügy az idő- és a pénzhiány. Egyrészt úgy gondolom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szeretné, de az is tény, hogy nem hangos a lakásom a gyermekzsivalytól, így "könnyen beszélek", ettől függetlenül támogatom a gyors és hatékony edzés gondolatát. Azt viszont határozottan cáfolom, hogy az edzés pénz kérdése lenne, kizárólag motivációé és kitartásé, ugyanis otthon is, akár pénzráfordítás nélkül is mozoghatunk.
Hogyan? Merülhet fel sokakban a kérdés: ásványvizes palack, törölköző, szék minden háztartásban megtalálható, az előbbi súlyzóként is funkcionálhat, a székkel alsó- és felsőtested egyaránt átmozgatható, törölközővel pedig számos kitörés-, és plankingvariáció végrehajtható, az eszköz nélküli, saját testsúlyos gyakorlatokról nem is beszélve...A youtube a barátod, ha edzésről van szó: akár "towel workout" vagy "chair workout" címszavakkal mahinálsz, garantáltan találsz kedvedre való edzésvideót.
Az idő pénz, tartja a mondás, inkább eddzél 20-30percet maximális erőbedobással, mint másfél órát félgőzzel, erre pedig a "tabata" módszer ideális, saját testsúlyos gyakorlatok 20mp-ben végrehajtva, 10 mp pihenővel, 4 körben, erre is számos zenét/stoppert találsz a legnagyobb videómegosztón és garantált, hogy gyöngyözni fog a homlokod 20 perc után is.
Hónap vége van és nem telik egy fitneszbérletre? Nincs jó futócipőd vagy bringád? Esetleg egész nap a gyerekkel vagy? Semmi gond, nem fogsz ki az edzőkön, akik még így is tudnak megoldással szolgálni!
1. Gerincjóga: az egyik legjobb módja annak, hogy karbantartsd a hátadat. Saját példámból kiindulva ajánlom, hiszen nincs is jobb annál, ha a heti 40 óra (vagy még több) ülés által okozott hát-váll-és gerincproblémákat megelőzzük vagy enyhítjük egy jó kis nyújtással. Írtam is róla.
2. A pilates azon mozgásformák egyike, amely „beavatott” a rendszeres sportolás világába. Imádtam, hogy a mélyizmaimra gyakorolt hatásai rövid idő alatt megmutatkoztak minden porcikámon, emellett egy igen kecses mozgásnak tartom. Itt a cikk!
3. Cross core: nem egyszerű kötélnek állni, főleg ha a sport és egy felfüggesztés egyvelegéről van szó. Eleinte tartottam a csigára erősített kötelektől, de rövid idő után nagyon megszerettem a kardió és erősítő szerepet egy szerepben betöltő mozgásformát. Részletek és szálkás testek ebben a cikkben.
4. NIA: kedved lenne egy Ozora hangulatú, máskor gyengéd dallamú vagy éppen tombolós órához? Ha bírod a szélsőségeket, nyitott vagy és ki akarod rángatni magad a főnököd karmaiból estére (legyél férfi vagy nő), akkor ez a tánc neked szól.
5. Sandbag: mint tudjuk és sokszor halljuk, hogy a munkában elgémberedett végtagjainkat, emellett különösen a törzsizmainkat jobban kellene edzenünk. Ehhez elég egy (rózsaszín) zsák és egy rendkívül szakképzett edző egyvelege és mehet is a maci guggolás. Lássuk!
6. Spinning: örök kedvencem a bicikli. Na de mi a helyzet, ha hideg van? Tekerjünk beltéren, ahogy a csövön kifér! Így!
Egy este éppen a gépem előtt ültem, amikor üzenetet kaptam a blog Facebook oldalára. Egy újfajta fociedzésről szólt. Őszintén szólva, először azt gondoltam, hogy egy focis hír, de beleolvasva láttam, hogy igencsak érdekes lehet nekem. Ezúton is köszönöm a kedves olvasómnak, aki felhívta a figyelmemet erre a fitneszesített mozgásra; ha jóval előbb fejlesztették volna ki, az általános iskolai szerelmem 15 évvel ezelőtt valószínűleg odalett volna a focitudásomért, így viszont csak kapus lehettem, sokszor a porban „fürödtem” és nem rúghattam nála labdába.
Ahogy én láttam:
Persze időközben felnőttem és tulajdonképpen nem is érdekes már ez a sztori, de gondoltam jó felütés lesz...2016 március valahanyadikának estéjén a Zsinagóga mellett sétálok. Nem unalomból, edzésre tartok: egy fehér ajtón be, a lépcsőn le. Tök aranyos recepcióssal találkozom, aki mellesleg fiú és minden információval ellát. A következő pillanatban az órát tartó Ádám ikertestvérével futok össze az öltöző felé menet, aki azonnal tisztázza is, hogy ő valóban nem Ádám. Az öltözőben két nagyobb pad, fogasok és sulis öltözőszekrények várják, hogy megpihentessük rajtuk és bennük ruháinkat egy óra erejéig.
Az öltözőből balra fordulva végre találkozom a szintén szimpatikus óraadóval és konstatálom, hogy egy tükrös teremben fogjuk az edzést letolni. Még mindig fogalmam sincs mi fog történni, hiszen alapjaiba véve az van belém táplálva, hogy a labdát rúgni kell - ami ebben a kis teremben nagyon nem lesz lehetséges.
Egy bökkenő viszont már most van: pincehelyiségben van az óra, amit az első pár perces átmozgatás után már inkább hátránynak érzek (néha jól esne, ha ki lenne nyitva az ablak).
Néha mosolyogva, máskor ezerrel kipirulva és koncentrálva csinálom a labdának való nekifutásokat, amiket egy helyben kocogással szakítunk meg: mindez könnyűnek tűnik, de iszonyatosan pörgető.
Az edző mindent előre megmutat: elmélet és gyakorlat zajlik az összes mozdulatról, így a tiki-takiról (azaz a jobbra-balra adogatásról), valamint a Puskás-cselről is.
Rúd középen: jobbra-balra ugrálás és átlósan futás a menü! Nem tagadom, az intervall alapú sorozat pihenőiben előszeretettel lóg a nyelvem és folyik rólam a víz.
(Főleg az elején) eléggé koordinációs hibákkal küzdök, ezért nem mindig sikerül szinkronban végeznem a kiszabott gyakorlatokat. Nyolcasokat, azaz a számot rajzoljuk le képzeletben, miközben futunk.
Egyik testrészünk sem erősödhet a labda nélkül: még a hasizom erősítéshez is igénybe vesszük a tárgyat.
A labda mellett mellékszerepet kap a polifoam, amin kockához hasonlót próbálunk varázsolni a hasunkból. Természetesen a jó öreg statikus sem maradhat el - a labdához még ekkor is ragaszkodunk!
A nyújtás szintén a labda segítségével zajlik, amit időben keveslek, de nincs mese, tartani kell a szoros időbeosztást. Hozzáteszem, hogy másnap igencsak izomlázat éreztem a vádlimban, így érdemes azt a területet külön is lazítani.
Ami fontos:
Az ötlet és az irány jó, ugyanis mostanság fitneszesítve sokkal könnyebben fogadják be az embereket a mozgásformákat, mint az élsportnak kikiáltott sportokat.
Ha ilyen oktatást kapnának a magyar focisták, bizonyára több esély lenne arra, hogy egy újabb Aranycsapat verbuválódjon össze a jövőben.
Hol? BackStage Studio, VII. Budapest, Dohány utca 5/B. Mennyibe kerül?http://fitfutball.hu/ar/ Mit vigyél? edzőcucc cipővel, víz, törölköző
Miért kell dicsérnünk magunkat és hogyan lehet egészséges az életmódunk? 5+1 kérdés és válasz egy Hot iron edzőtől!
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
Alakformáló és Hot iron órákat tartok, és imádom, ahogy a kettő kiegészíti egymást. Az alakformáló óráim során leginkább a kardio, a Hot iron órákon az erőgyakorlatok dominálnak. Az aerobik vonal számomra azért különleges, mert jól variálható, gyors, pörgős, lendületes, sokszor észre sem vesszük, hogy éppen edzünk, elfáradunk.
A Hot iron egy csoportos erő-állóképességi, zenére végzett súlyzó rudas edzésmódszer, amelyet egy szakképzett edző irányít; 8-12 hetes periódusokkal dolgozik, ez alatt az idő alatt az izomzatnak elég ideje van megismerni a főbb gyakorlatokat, épp ezért fokozatosan szokunk meg egy adott terhelést. Ha már elsajátítottuk a helyes technikát a Hot iron I program során, jöhet a következő lépcsőfok, a Hot iron II, majd az Iron Cross.
A 90. sportbeszámolómat egy Amerikából behozott edzésformáról, a Booty Barre-ról olvashatjátok!
Mintha csak az Aranyélet című magyar sorozat díszletei közé csöppentem volna: az elektromos kapun túl egy kis halastó, majd egy budai családi házból átalakított exkluzív terem vár. Kedves fogadtatásra érkezem, majd a cipellőmtől és a kabátomtól pikk-pakk megszabadulok.
Ahogy én láttam:
Az öltözőket nem nehéz elnézni: a piros lámpa fényével bevilágított a női, míg a kéken világító ajtó a férfiak öltöző rezidenciája. Itt ér a második kellemes csalódás: komfortos, tiszta, a fény miatt mégis hangulatos az öltöző, az ülőhely és az aljába beépített, ruhák tárolására alkalmas kis fiókok kimondottan tetszenek. Még az öltözést is feldobja a szomszédból átszűrődő (még az előző óra közben szóló) zene-bonálás.
Lassan elmúlik hat óra…a szomszéd teremből kilépő összes résztvevőről szakad a víz. Amikor belépek a terembe, akkor találkozok az edzővel, Fruzsival; szálkás tónusosan izmos alakja inkább vonzó számomra, mintha egy hatalmas, body builder alkatú nő tartaná az órát, aki két edzést között csak shake-t hajlandó inni.
Pillanatok alatt a tükör előtt terem minden nő az addigra már fullon lévő teremben: bemelegítés követi a kezdeti ámulást, amit (a kedvenc színemmel tarkított és a jól felszerelt) terem okoz.
Az átmozgatás után későbbi kebelbarátunkhoz, a terem szélén található rúdhoz lépünk, ahol hosszú-hosszú perceken át az alábbi feladatokat csináljuk:
Bizony, lábujjhegyen guggolás különböző formában és módon, mindkét oldalunkra. Apropó itt kimondottan tetszik, hogy miközben folyik rólam a víz, még olyan testtájakra (mint például a csípőre, valamint a comb oldalsó részére) is edzünk, amikre más edzéseken ennyire specifikusan nem szoktunk. Az óra közben üvöltő, süvöltő hip-hop és party zenék azért emlékeztetnek arra, hogy nem egy balettársulat kezdő óráján veszek részt. Az edző olykor kijavít, de inkább szóban korrigál minket.
Úgy gondoltam, hogy az eddig lenyomott, közel tízezer felülés, amit anno Rubint Réka diktált nekem a laptop monitorján keresztül, igencsak megedzett, de hát tévedtem…nagyon kemény hasizomgyakorlatokkal koronázzuk meg a végéhez érő órát. Reggelente megölném azt az embert, aki kitalálta a korán kelést, ezekben a pillanatokban pedig azt az illetőt, aki kitalálta a „Szépségért szenvedni kell” című mondást.
Viccet félretéve: kemény, izzasztó, mindent átmozgató, felüdítő órán vagyunk túl, mire eljutunk a nyújtásig.
Ami fontos:
Kimondottan szeretem az olyan sportokat, amiket mezítláb végezhetek (így volt a Primal Move és a legtöbb jóga esetében is), egy kis izomlázat is éreztem másnap, de az biztos, hogy a vádlim komolyan „büntetést” kapott.
Hol? Pilates Factory, Budapest II. Virányos út 15/a. Mennyibe kerül? http://pilates-factory.hu/hu/arak Mit vigyél? törölköző, edzőcucc (cipő nem kell), víz Korosztály: 10-45 év (ezen az órán csak nők voltak, viszont az azt megelőző edzésen egy férfi is)
Amikor pár évvel ezelőtt – elnyomva addigi kényelmes énemet – mozogni kezdtem, néha bennem volt a félsz és nem mertem megtenni az első lépést az edzőterem felé. Nem a lelkesedésem vagy a motiváció hiányzott, hanem egy „mankó”, amivel könnyedén átléptem az ismeretlen hely ismeretlenségén. Mióta aktívan csinálom a blogot, már oldódott bennem ez, bár még a mai napig van olyan, hogy tanácstalanul állok, ha a recepciós nem magyarázza el mit merre találok.
A következő problémakört általában az adta, ha az ismerőseim sokadszorra mondták le különböző női, koholt vagy valós indokkal az edzéseket – amivel egyúttal az én kedvemet is elvették –, ezért úgy döntöttem, hogy az időm nagy részében egyedül fogok edzeni. Nem kell idő, helyszín és kedv tekintetében másokhoz igazodnom. Néha jól esik, ha valaki eljön velem, de már nincs összefüggés az én mozgásom és az ő kedve között. Együtt vagy külön jobb edzeni? Most titeket, olvasóimat kérdeztelek erről a témáról!
Kornél (39)
„Kerékpározni és futni általában egyedül szoktam, de olykor a barátokkal közösen megyünk mozogni. Máskor a lányaimmal is együtt szoktam tekerni, de mivel még kicsik, ilyenkor óvatosabb tempót diktálunk.”
Lídia (25)
„Jómagam, már több mint négy éve léptem be a sport világába. Az évek alatt próbáltam megtalálni a számomra legizgalmasabb edzésfajtát. Így van tapasztalatom több területen is: kickbox, futás, aerobick, gymstick, TRX, cross training illetve jelenleg egymagam próbálok felkészülni a visegrádi spártai futamra. A bevezetést a sport világába elsősorban a legjobb barátnőmnek köszönhetem, aki nélkül biztos, hogy nem próbáltam volna ki annak idején a kickboxot. Ezért is tartom fontosnak, hogy ha valaki a semmiből kezdi el űzni bármelyik edzésfajtát is, nagyon-nagyon sokat számít, ha van mellette valaki, aki bíztatja, legyen az akár a párja, a barátja vagy az edzője. Jobban preferálom, ha egymagam edzhetek, de ez nem jöhetett volna létre az elmúlt pár év tapasztalatai nélkül, melyekre leginkább csoportos edzések alatt tettem szert.
Mára tanultam annyit, hogy össze tudjak állítani magamnak egy edzéstervet. De, mivel senki sem tökéletes, így én sem, örömmel fogadom, ha időnként egy-egy TRX edzés erejéig a párom mellém áll és az esetleges hibáimra figyelmeztet, illetve ha tudom, hogy néz, tudom, hogy nem vagyok egyedül, s más is lát, az jobb teljesítményre ösztönöz. Alapvetően úgy állok hozzá, ha épp azért akarok edzeni, mert kicsit ki akarok kapcsolni, akkor azt mindenféleképp egyedül teszem, akár egy 5-6 km-es táv lefutásával, akár egy 60 perces TRX edzéssel. Viszont, ha a célom a saját teljesítményem növelése, akkor nem lényeges, hogy egyedül mozogjak, sőt, időnként jót is tesz mások jelenléte.”
Adri (36)
„Miért jutottam el oda, hogy a squash helyett inkább a rendszeres spinninget választom? Egy ideig a barátnőmmel jártam squash-ra, mivel amúgy ritkán találkoztunk, így egy idő után feltűnt, hogy egyre többet beszélgetünk játék közben. Mértem magam kütyükkel, 250-300 kalóriákat égettem egy alkalommal, ami elég alacsony edzéshatást jelent. Aztán egy alkalommal nemcsak az edzést, hanem az egész napomat kielemeztem, és kiderült, hogy az az időszak, amíg a metrótól gyalogoltam a squash teremhez, nagyobb edzéshatásúnak minősült. Soha többet nem mentem squash-ra: oda csak pasival vagy az ellenségeddel menj, barátnővel sosem. Így maradt a spinning, és 50 perc alatt a 470 kcal, azaz maximális edzéshatással. Szerintem az együtt edzés abban motivál arra, hogy megmozduljunk, de ha beállt a rend (vagy elég motiváló az, hogy kihasználjam a havi fitneszbérletem), akkor az egyedül edzés sokkal hatékonyabb, nem vesz el energiát és jobban tudok koncentrálni.”
Ágh Csabával már többször találkozhattál az oldalamon: miután voltam az óráján, kifejtette véleményét a fájdalomról és az egészséges edzés utáni ételekről. Ezúttal ő került a górcsőm alá és válaszolt az 5+1 kérdésemre!
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
Több területtel is foglalkozom, így a válasz a légzéstechnikai edzésmódszerre vonatkoztatom (erről bővebben itt), amelyet két kiváló kollégával dolgoztunk ki (Csizmadia Zoltán Európa Bajnok bronzérmes judo versenyző, valamint Pánczél Gábor, a KSI judo szakosztályának vezető edzője).
A módszer lényege, hogy a sportolók megtanulják a tüdőkapacitásuk 100%-át kihasználni. Miért lényeges ez? Terhelés alatt a légzés gyorsan szétesik, felszínessé válik. A felszínes légzés miatt alacsonyabb hatékonysággal megy végbe a gázcsere a tüdőben, nem jut a szervezet elegendő friss oxigénhez, a felesleges szén-dioxidot pedig nem tudja megfelelő mennyiségben leadni. Mindez csökkenti a koncentrációs képességet és a reakcióidőt. A felsoroltak közül bármelyik egy mérkőzés elvesztését eredményezheti. Önmagában persze a légzés csak egy dolog. Az alapok elsajátítása után sportág -és egyén specifikussá tesszük a technikákat. Mindezt ötvözzük a megfelelő erőnléti edzésekkel – így foglalva keretbe a felkészülést az alapoktól a legmagasabb szintű megmérettetésig.
Kigyúrt, szálkás vagy elfér egy kis felesleg?
Beszéljünk az átlagemberekről, mivel az edzőtermek látogatóinak döntő többsége közülük kerül ki. Ebben az esetben egyértelmű, hogy elfér egy kis felesleg. Az átlagember célja elsősorban a közérzetének javítása. Például, hogy ismét lássa a vonzalmat a társa szemében, amikor végigmegy a lakáson egyetlen törölközőben. Vagy mondjuk ne tűnjön el a romantika az életükből a gyerekek megszületését követően. De ugyanígy kiemelhetném az idősebb korosztályt, akit inkább az érdekel, hogy csökkenteni tudja a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját, vagy hogy önfeledten kergethesse az unokáját nyáron a játszótéren. Ezekhez a célokhoz nem kell más, csak célirányos edzésmunka, a napi ritmushoz és időbeosztáshoz igazított táplálkozás, és maximum egy jó edzőtárs vagy segítő, aki a kellő motivációt is megadja egy-egy zűrösebb napon, amikor magunktól elkerülnénk az edzőtermet.
Mik a jó edzés alapismérvei?
A legfontosabb a hatékonyság. Mindenki valamilyen céllal érkezik az edzőterembe, vagy a sportpályára. Amennyiben ez az elsődleges cél nem érvényesül, már elvetettük a csalódottság magvait. A legfrappánsabb megfogalmazást Amerikában hallottam Martin Rooney-tól, amely szabadfordításban így szólt:
"Dobj le pár kilót, izmosodj és érezd jól magad."
Szerintem telitalálat.
Mitől lesz valakinek egészséges az életmódja?
Úgy gondolom attól, hogy tartalmasabb és boldogabb életet él. Az egészséges életmód nem határozható meg a saláta és a rendszeres tenisz hasonlatával. Mit ér az értékes összetevőkben dúskáló étel, ha nincs semmilyen íze és nem tölt el jó érzéssel a fogyasztása? Hol marad az élvezet? Hol marad a lélek?
De nem kikerülve a választ, a saját értelmezésemben az az egészséges, ahol a test és a lélek megtalálja a közös nevezőt, és egyik sem megy a másik rovására.
Melyik sporteszközt tartod a leghasznosabbnak?
Nincs ilyen sporteszköz, hacsak a tudást nem vesszük annak. Egy sporteszköz önmagában csak egy eszköz. A mögötte lévő tudás és az edző szakértelme, tapasztalata és gondolkodásmódja teszi mindazzá, ami benne rejtőzik a lehetőségek szintjén.
Milyen motiváció az, amely mindig hat rád, ha nincs kedved mozogni?
Azoknak az embereknek a példája, akik minden nehézség ellenére a MEGOLDÁSOK, nem pedig az ÖNSAJNÁLAT lehetőségeit keresik. Az a jó, hogy egyre többen vannak! :)
Ezúttal a holisztikus és egyre elterjedtebb mozgásforma, a Nia egyik tanára, Brezina Kinga válaszolt az 5+1 kérdésre.
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
Leginkább abban, hogy a mozdulatokban az örömöt, a jóérzést, a testi komfortot keressük. Mi, Nia tanárok nem hiszünk a „no pain - no gain” tézisben. Az a tapasztalat, hogy a test azt szereti újra és újra megcsinálni, ami jólesik neki. A mozgás, a test így válik kimeríthetetlen örömforrássá. Mindemellett elképesztő jó zenére, mezítláb, egy táncalapú erős kardió edzésen vehet részt az, aki eljön egy klasszikus Nia órára, emellett elég rendesen égethet testi és lelki kalóriát. Viszont, mivel az ún. test útját követjük, így a mozdulatokat mindenki az adott, aktuális szintjén végezheti el.
Kigyúrt, szálkás vagy elfér egy kis felesleg?
Bármilyen testalkat, bármilyen kor. Mindenkinek van egy saját térképe a saját testéhez, a cél az, hogy ezt ismerje meg minél jobban és ne tévedjen el rajta. Táncolni ráadásul mindig, minden korban, mindenhol lehet.
Mik a jó edzés alapismérvei?
Hogy jól érzem magam közben és nagyon meglepődöm, hogy már vége. Hogy ha fel kell, hogy dobjon, akkor aktív vagyok utána, ha pihenni szeretnék, akkor az edzés után remek alvásban lehet részem éjjel.
Mitől lesz valakinek egészséges az életmódja?
Attól, hogy alaposan megismeri és tiszteli a testét. Hiszek az arany középútban, abban, hogy a testnek van egy hihetetlenül finomra hangolt intelligenciája és pontosan tudja, hogy mire van szüksége. Minél inkább testtudatosak vagyunk, annál inkább van fülünk ennek a meghallására. Nem divatirányzatokat kell követni mozgásban, táplálkozásban, hanem meglelni azt, ami számunkra a legmegfelelőbb. A test ezt meghálálja – és persze a lélek is.
Melyik sporteszközt tartod a leghasznosabbnak?
A meztelen talpamat.
Milyen motiváció az, amely mindig hat rád, ha nincs kedved mozogni?
A Nia órákon a mozgáson keresztül egy semmihez sem hasonlítható örömérzetet élek át. Nem tudok róla lejönni. :)
Tetszett? ITT még több motiváló cikket találsz! Aztán gyerünk edzeni! :)
Izmokat kell növeszteni, mert ahhoz lehet használni a menő #nofilter és a #celaneating hashtageket. Mielőtt elindul, gondosan kiválasztja milyen ruhát viseljen, hiszen nem lehet rajta ugyanaz, mint egy héttel korábban. Egy dokumentumfilm alaposságával vetekszik az a képmennyiség és videó, amit egy konditermi látogatása alatt készít – magáról. Becsekkol, hogy ott van, mert „akkor semmit nem ért az edzés”, lehetőleg mindenkivel pózol egyet és a látványos izomcsókolgatás sem maradhat el. Ha már nem tud mit kitalálni, akkor a fehérje turmixával szelfizik, a képnek pedig a millió hashtag mellett szellemesen „Stay strong” címet ad. Persze a címadás kreativitása a két nemnél eltérő lehet.
A hét sportjának oktatója sem úszta meg, hogy válaszoljon az 5+1 kérdésre. Igen szimpatikus mondatokat fogalmazott meg!
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
A DBands a rugalmas ellenállások új generációja: egy térd fölé csatolható pánt, mely elöl és hátul 1-1 gumikötéllel kapcsolja össze a két lábat. Az élsportban és a fitneszben más-más céllal használják: az előbbiben döntően gyorsaság és robbanékonyság fejlesztésére, az utóbbiban főként alakformálásra. Kevés olyan funkcionális eszköz van, amely ennyire univerzális. Itthon még kevésbé elterjedt eszköz, de az éles szemű edzők kezdik felfedezni és beépíteni a személyi- és a csoportos edzésekbe.
Kilencven sport kipróbálása során sok-sok helyen megfordultam már. Mindenekelőtt leszögezem, hogy (szerencsére) már egyre kevesebbszer találkozom olyan recepciósokkal, akik fancsali képpel fogadnak, mikor megérkezem. Persze megértem, hogy mindenkinek szokott rossz napja lenni, azonban amikor valakin múlik egy adott hely vagy cég megítélése, akkor ajánlott legalább illedelmesnek és valamennyire mosolygósnak lenni.
Sokuk nem érti meg, hogy a munkaköréhez tartozik a kedves, normális kiszolgálás. Így aztán ne csodálkozzunk, ha savanyú képpel, köszönés nélkül vágja oda nekünk az öltöző kulcsot, miközben a másik kezében lévő telefonján éppen becsekkol a Facebook-on, hogy éppen „Feeling szomorú, unott, gyámoltalan” vagy akármi. Esetleg szájhúzva magyarázza el mit merre találunk, aztán mantrázik egyet azért, hogy legyen már vége a napnak.
A Facebook oldalamon kaptam egy levelet Marcitól, akivel később beszélgetésbe kezdtünk. Mesterségének címere: edző, munkakörének velejárója a DBands. Végül a Sport11-ben kötöttem ki és megtudtam miről is szól ez az óra.
Ahogy én láttam:
A történetünk egy hideg téli estén kezdődik. A Kánai útnál lévő sportkomplexum egyszerűen hatalmas, így percekig sétálunk, mire megtaláljuk a főbejáratot. A főrecepción eligazítanak minket, az első emeletre kell mennünk a fitneszteremhez.
Ott már a konditerem recepciósa informál, hogy mit merre találok és miután a kulcsit is odaadja, betűzök az öltözőbe. A helyiség tiszta, a szekrények nem a legnagyobbak, de elférnek a dolgaim. Öltözőből ki, jobbra fordulás, le a lépcsőn, majd ott ismét egy balos – ha jobbra mennék, gyúrásba torkollna a dolog, mivel ott a konditermi rész van.
A nem ugri-bugrira épülő óra perceken belül kezdődik, közben befut az edzőnk is, aki már elsőre szimpatikus (és magas). Egy könnyed „Átmozgatom a testemet, mert az jó lesz neki”-típusú melegítés után jöhet a tematikus részekre bontott óra.
Miután az első percekben eléggé átmelegedtem, itt az ideje annak, hogy az óra névadóját, a Dbands-et magamra csatoljam – persze segítséggel, ugyanis még azt is elmagyarázza az edző, nem dob egyből a mély vízbe.
Jó edző létére a törzserősítésről ő sem feledkezik meg, nagy hangsúlyt fektet rá! Sőt, nem rest guggolásból felugrást és step padot is bevetni a lefárasztás érdekében. Másnap éreztem is a törzsizmaimat és a guggolásból felugrás miatt a combjaimban is volt egy kis izomlázam.
Pontosan mit tud az eszköz?
„A DBands egy térd fölé csatolható, orvosi szilikonnal megerősített pánt, mely elöl és hátul 1-1 gumikötéllel kapcsolja össze a két lábat. Az eszközt kezdetben az élsportban használták a gyorsaság, a dinamika és a robbanékonyság fejlesztésére, azonban hamar rájöttek, hogy alakformáló hatása elkerülhetetlen: kiválóan alkalmas a kritikus területek (comb-has-popsi) formázására” – mondta az edző, Berkes Márton.
Ami fontos:
(Mindig plusz pont, ha egy edző megkérdezi az esetleges sérüléseimet.)
Az edző szavaival élve: „A DBands a mozgásláncba beépülve együtt mozog a felhasználóval, így a tér bármely pontjába történő elmozdulás során mindig részt vesz a munkában, nem csúszik el - szemben a lábra húzható egyszerűbb gumiszalagos ellenállásokkal. Nagyon jól használható más funkcionális eszközökkel együtt (pl. TRX), ezáltal új szintre emelhető az edzések intenzitása és hatása.”
Kedvenc időtöltése a dinnyecipelés, szlogenje a „Gyúrunk vazzeg”, istenei a súlyok. Rejtély hogyan vakarja vagy mossa meg a háta közepét, ráadásul az összes pólója annyira feszül rajta, hogy majd kidurran – nem érdemes neki ruhát ajándékozni. Mindig könnybe lábad a szeme, ha csirkével és rizzsel leped meg, de dührohamot kap, ha betolsz egy sajtburgert. Példaképe Arnold Schwarzenegger, Facebook jelszava Biotech, az emlékeztető szava pedig Scitec.
Adorján júniusban indult el, hogy megkerülje a Földet egy barátjával – két keréken. Legutóbbi bejelentkezése után most ismét hallunk felőle: kiderül hogyan érzik magukat oltások nélkül, általában hol hajtják álomra a fejüket és hogy másképp csinálna-e valamit, ha ismét elindulna világot látni.
Hány országban jártatok eddig Földkerülő utatok során?
Tizenhárom országban bringáztunk ezidáig, miután elhagytuk Magyarországot. Még pedig: Szerbia, Bulgária, Törökország, Grúzia, Örményország, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Kina, Pakisztán, India.
Melyik volt az eddigi kalandjaitok közül a legkiemelkedőbb - bármilyen tekintetben?
Elsőre a Pamír-fennsík ugrott be, ami Tadzsikisztánban található. 21 napig bringáztunk 3-4 ezer méter magasan fekvő, lélegzetelállítóan szép tájakon, ember által ritkán lakott területeken, miközben küzdenünk kellett az oxigénhiánnyal, a hóval, a faggyal és a szegényes étrenddel. A legmagasabb pont, ahol biciklivel áttekertünk 4655 méter volt, és egyszer sátraztunk úgy, hogy kint -10 Celsius fokot mutatott a hőmérőm.
Mi volt a legnagyobb tanítás, amit az úttól kaptál?
Ez az én kérdésem! :) Emellett elgondolkodtató. A rendszeres fizikai és mentális kihívás által lelkileg megerősödtem, növekedett az önértékelésen és az önbizalmam. Az önértékelés pedig a boldogság egyik alappillére. Tehát az utazás megerősít és felszabadít. Érdekes…
Ha visszamennénk ahhoz a júniusi naphoz, amikor elindultatok, szerinted ismét vállalkoznál az útra, esetleg valamit máshogy csinálnál, vinnél magaddal más dolgokat is?
Persze, ismét elindulnék! Fantasztikus ez az utazás, olyan mint egy gyönyörű, színes költemény. Mindenem megvan, ugyanazt vinném, ami most nálam van.
Már korábban is említetted, hogy mindketten oltások nélkül indultatok útnak. Azóta előfordult, hogylegyengültetek vagy betegek lettetek?
Nekem egyszer fájt a torkom a Pamírban, Ádámot a hasmenés támadta meg. December közepén érkeztünk Indiába, csapvizet iszunk és utcai étkezdében szoktunk kajálni. Az egészségi állapotunk kirobbanóan remek és ilyen is marad!
Mi a helyzet az alvással? Mindennap máshol hajtjátok álomra a fejeteket, ahogy puffan alapon?
Nagyjából igen. Amikor elindulunk reggel, még nem tudjuk hol fogunk aludni este.
Ahogy az öreg Herakleitosz mondta: "A világon egyetlen dolog állandó: a változás."
Időnként meg szoktunk állni pár napra, hogy pihenjünk és feldolgozzuk a sok-sok csodát, történést, amit megtapasztalunk. Sajnos néha a vízumok beszerzése miatt is meg kell állnunk.
Milyen kultúrákkal ismerkedtetek meg eddig?
Összefoglalom a számomra érdekes társadalmi szokásokat, tudást, művészeteket, vélekedést. Úgy köszönnek meg valamit a muszlimok, hogy a jobb kezüket a szívükre teszik és kicsit meghajolnak. Tetszettek a sziklába vájt gyönyörű templomok és barlangok a törökországi Kappadókiában. Türkmenisztánban nagyon szép, színes ruhákat hordanak a nők, Iránban hatalmas mecsetek vannak. Az ottani lakosok sajnálják (érthető módon), hogy a nyugati média lejáratja őket, terrorista országnak állítják be, pedig pont az ellenkezője igaz: sokat tanulhatnánk tőlük barátságról, vendégszeretetről, - ugyanez igaz Pakisztánra is. Iránban és Türkmenisztánban is népszerű a Modern Talking.
Tadzsikisztánban a Pamíron pedig tehéntrágyával fűtenek. A muszlimok iszlám bankrendszert használnak, aminek alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat. Kínában birkaherét és birkaagyvelőt is lehet kapni a piacon.
Pakisztánban kifejezetten boldogak és menők az emberek. Hosszúszárú pólót hordanak és guggolva pisilnek a férfiak (és heteró beállítottságuk mellett is kézen fogva közlekednek). Ugye emlékszünk, hogy oviban, alsóban mi is így jártunk osztálytársainkkal és barátainkkal? Nagyon érdekes és intenzív agymosást kaptunk anno, miszerint két férfi ha kézenfogva közlekedik csak homi lehet. Pedig szerintem a szeretet és bizalom egy kifejezése. Eleinte nekem is furcsa szokásnak tűnt, mára már megértettem. Ádámmal, a társammal mindenesetre nem járunk kézenfogva. :)
India nagyon színes ország, van minden. Jellemzően hindu vallásúak az emberek, mindenfelé templomokat és oltárokat építenek isteneik tiszteletére, sok helyen mezítláb járnak az emberek.
Hogyan bírják a bringáitok a kiképzést?
Hűséges paripáink remekül helytálltak eddigi utazásunk során. Jól bírják a gyűrődést, csak kisebb szervízelésekre volt idáig szükségük.
Ennyi idő elteltével már furcsa, ha pár napig nem ültök a bringán vagy inkább üdítő hatással bír?
Nem furcsa, időközönként meg szoktunk állni pihenni, vagy épp vízumot intézni. Továbbra is imádok bringázni, a napokban szupertisztára mostam Zümit, mindent beállítottam rajta, aztán döngettem vele egyet a városban, bírtam. Ja és mivel spéci gearboxos, szíjhajtásos biciklink van, mindenki érdeklődéssel fogadja. Néha már-már szupersztárokként kezelnek minket.
Mennyire sikerül tartanod a speciális étrendedet? Előfordult, hogy húst is ettél?
Nyers vegánként indultam útnak, az út során azonban ezt nem tudtam tartani. A gyümölcsök sokszor drágák vagy elérhetetlenek voltak, ezért tejterméket, tojást is fogyasztottam. A testi/lelki megpróbáltatások miatt először lefogytam, aztán meghíztam. Indiában olcsó a gyümölcs, plusz olvastam egy fantasztikus könyvet, a világbéke étrendet, emiatt újra vegán étrendet tolok és szeretném is tartani.
Hol ünnepeltétek a karácsonyt és a szilvesztert, hogyan telt?
A karácsony megamenőre sikerült, köszönhetően egy Puskar nevű indiai városnak, ahová "véletlenül" kerültünk. A kisváros arról híres, hogy ezer templom található itt és egy varázstó. Templomokban és ashramokban jártunk, szép és különleges szertartásokat csináltunk, doboltunk, énekeltünk, az ott töltött öt nap alatt teljesen feltöltődtünk. Internet is volt a szállásunkon, így a családdal is együtt voltunk interurbán. Szilveszter este pedig már 11 körül aludtunk.
Mennyit tudtok a külvilággal kommunikálni?
Változó, egy-két heti rendszerességgel szoktunk csetelni, skypeolni, videofonálni.
Mi a helyzet a honvággyal?
Ez nagyon jó kérdés. Az első pár hónapban gyakrabban rámtört, mint mostanában. Nagyon fel tud tölteni, ha tudok beszélni anyukámmal, a tesóimmal és a barátaimmal. Egy tartalmas beszélgetés után nincs emelkedő, ami akadályként mutatkozna előttem. Ami még érdekes, hogy mióta földrajzilag eltávolodtam a szeretteimtől, mélyebb és nyitottabb a kapcsolatunk.
Mit üzensz a blog olvasóinak?
TV, rádió, média, főnök, politikus, szülők, szomszédok, munkatársak. Mindenhonnan kapjuk az ívet, hogy mit csináljunk, hogyan viselkedjünk. Így aztán jól összezavarodunk, és elhagyjuk a pályát. Nincs többé “go with a flow”, nincs full power. Rendszeres időközönként vonuljatok el a természetbe valahová (tó, fák, hegyek, stb.), és maradjatok ott lehetőség szerint akár több napig, hogy lecsillapodhasson a belső zavar, így önmagatokra találhattok és feltöltődhettek! Nagyon megéri! :)
A windsurf menő dolog, nekem az egyik kedvenc vízi sportommá vált! Írtam is róla. No, ezúttal ennek az extrém sportnak az egyik tanára került a górcsőm alá, aki mellesleg engem is oktatott. Fogadjátok szeretettel Pénzes Tamara szuper gondolatait!
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
A windsurf nálam összeforrt egy életérzéssel. A helyes technika elsajátításán kívül ezt az érzést is szeretem átadni a tanulóimnak az oktatásaim során. Nagyon sok sportot kipróbáltam, de egy edzésen sem tapasztaltam azt a felszabadult érzést, mint amit a windsurf adott. Ez egy olyan sport, ahol a szél erejével, - kezedben az irányítással - egy deszka segítségével siklasz, már-már majdnem szárnyalsz a víz felszínén és eközben úgy edződik a tested, hogy észre sem veszed. Elképesztően sokat kell taktikázni, hogy eljuss A pontból B pontba, így a koncentrációs képességet is fejeszti. Miközben D-vitaminnal töltődünk fel, barnulunk, akkor már csak pár hattyú és naplemente kell ahhoz, hogy egy amerikai filmben érezzük magunkat, én ezt csak windsurf-feelingnek hívom.
Az ismerősömtől egy buli során hangzott el az a kérdés, hogy hallottam-e már az Aquawallgym-ről? Egészen addig csak az aqua fitness volt ismert fogalom számomra, szóval kíváncsivá tett a dolog. Ezt követően vettem fel a kontaktot azzal a magyar férfival, aki megalkotta a világszerte(!) alkalmazott sporteszközt - ami Magyarországon méltánytalanul kevés visszhangot kapott.
Ahogy én láttam:
A Komjádi uszoda előtt már a szabad parkolóhely megtalálása is kisebb fajta kihívást jelent számomra a szombati napsütéses délelőttön. Az előtérben már vár minket Péter, aki az edzést fogja tartani.
Molnár Attilával egy spártai edzés alkalmával ismerkedtem meg. Ezúttal az emberi testet a legjobb "sporteszköznek" tartó tréner lesz az edzők górcső alatt sorozatom következő szereplője és megmondója.
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
A funkcionális edzés lényege a sportoló teljes testtudatának kialakítása az eszközök és a saját súlyos gyakorlatok végtelen tárházának segítségével. Különlegesnek tartom a ezt a mozgásformát a természetessége és a legfőbb motiváló ereje miatt, miszerint nincs plafon a gyakorlatokban. Ez alatt azt értem, hogy folyamatosan lehet színezni, egyik gyakorlatból következik a másik, majd azt is egyre nehezebbé lehet tenni. Minél színesebb és komplikáltabb egy gyakorlat, annál jobban fent lehet tartani a sportoló figyelmét és nem hogy unalmas, inkább szórakoztató lesz egy edzés. Ez nagyon fontos, ha hosszú távon, életvitel szerűen edz valaki. Sportoláskor fontos az érdeklődés fenntartása és a mozgás közben történő szórakozás mellett a stresszoldás is.
Év elején kerültem közel ehhez a betegséghez, pontosabban a megismeréséhez – addig nem volt napirenden nálam a mellrák. Pontosabban idén volt alkalmam olyan embereket megismerni, akik már átvészelték ezt a betegséget, sőt, futottam is a színeikben. Egy kedves, egykor érintett ismerősömtől kaptam a meghívást arra az órára, ahol kifejezetten a mellrákkal műtött nők számára kialakított program mozgásait végzik. Mint kívülálló, nem érintett – és mostanra sportmúlttal rendelkező – egyén kíváncsi voltam a tematikára és arra is, hogy milyen benyomásokat kelt bennem a speciális edzés, ezért belebújtam a szerepbe egy óra erejéig.
Ahogy én láttam:
Véééégre!
Nem bunkó a recepciós és türelmesen elmagyarázza, hogy merre találom a Bálint Ház fitnesz részlegét. Tíz pont a Bálint Háznak, de tényleg…
Élünk, haladunk, tapasztalunk. Még ha nem is vagyunk mélyen benne egy társaságban, már akkor is érezni lehet azt az összetartást és szeretetet, ami összeköti a csapatot. Ezt éreztem, amikor beléptem az öltözőbe: többen rózsaszín egyenpólót viselnek, így egyértelmű, hogy ugyanarra az órára érkeztek. Mindannyian kedvesek, nyitottak, csacsorásznak.
Mint említettem, a Pink Ribbon programot mellrákkal műtött nők számára fejlesztették ki Amerikában. A pilates technikán alapuló mozgásforma nem csak a teljes fizikai kondíciót segíti, de a kar mozgásszabadságát is visszaadja az érintettek számára, ezáltal segíti a sporthoz való biztonságos visszatérést is. Egy kurzus hat hétig tart, heti két alkalommal.
A világos, tükrös teremben pár sporteszközön kívül csak mi vagyunk. Bevallom, ritkán van, hogy egy ennyire szeretetteljes, teadélutánra hajazó, nagyon kedves társaságba csöppenek. Nem szeretek a középpontban lenni – ezúttal sem – ezért duplán zavarba hoz, amikor az edző bemutat a résztvevőknek, akik teli mosollyal, érdeklődve és örömmel fogadnak.
Kezdjük is az órát!
A szívélyes társaság mozgás közben sem hagyja el magát. A vegyes korosztályú hölgyek humorézéke még akkor is csak-csak előjön, amikor a gyakorlatok nehezednek.
Nincs nyavalygás és kínlódás, nyugodt a tempó, a magam részéről könnyen tudom abszolválni az átmozgató gyakorlatokat. Közben nem szól zene, csak az oktató instrukcióit halljuk.
A finom mozdulatok jól esnek, nem kell megszakadni, a felüléseket sem százasával csináljuk. Több gondolat is megfogalmazódott bennem, de ez a mozgásforma is egy olyan halmazba tartozik (az én meglátásom szerint), akár a Feldenkrais módszer, nem annyira egyszerű minden mozzanatát és érzését leírni.
Ami fontos:
Egy mellrákon átment illetőnek hatalmas segítség lehet a mozgás és ez az összetartó csapat, nem hiába "Mellrák után is van élet" a mottójuk. Mivel pont az év végi utolsó órára sikerült ellátogatnom, én is kaptam egy kis ajándékot a – szintén egykori érintett – edzőtől.
Bevallom ettől és a hozzá fűzött szavaktól is meghatódtam. A pozitív élményeken felül mi volt a legmeglepőbb számomra? Másnap a mellizmomban még én is kisebb fajta izomlázat éreztem.
Hol? Bálint Ház, VI. Budapest, Révay u. 16. Mennyibe kerül? 16.500 Ft/12 alkalom, 1 alkalom 1500 Ft Mit vigyél? törölköző, víz, edzőcucc (cipő nem muszáj, zokniban is lehetsz) Férfi/nő arány: 100% nő
A blog második szülinapja alkalmából nyereményjátékot hirdettem. A játékban résztvevőknek meg kellett írniuk, hogy melyik sportot próbálnák ki velem együtt újra azok közül, amiket már teszteltem az elmúlt két év során. Enikő lett az egyik nyertes, aki a rúdtáncot jelölte meg kipróbálandó sportnak.
Sportolnál, de sosem hallottad az edzés nevét azelőtt? Nem tudod, mit válassz, mennyibe kerül és hogy mire számíts? Ne kockáztass, én minden sportot kipróbálok helyetted Budapesten - tapasztalataimat a blogon osztom meg Veled!
Emellett ismert emberektől, sportolóktól, edzőktől olvashatsz inspirációkat, hogy még a legzordabb időben vagy fáradtan is örömmel menj el edzeni. Mindez egy lelkes, szőke lány szemén keresztül, szubjektíven - nem csak nőknek! Földön, vízen, levegőben.