A blog második szülinapja alkalmából nyereményjátékot hirdettem. A játékban résztvevőknek meg kellett írniuk, hogy melyik sportot próbálnák ki velem együtt újra azok közül, amiket már teszteltem az elmúlt két év során. Enikő lett az egyik nyertes, aki a rúdtáncot jelölte meg kipróbálandó sportnak.

Ezúttal Vincze Tímea rúdtánc oktató szedett össze 10+1 érvet arról a sportról, amely nem csak a férfiak fantáziáját mozgatja meg.

Rajt:

A rúdtánc kapcsán - amely mostanra már komoly (verseny)sporttá alakult ki - sokaknak előítéletei lehetnek vagy erkölcsi értelemben kifogásolhatónak tarthatják, hogy egy órán keresztül forró naciban, bártáncosoktól látott mozdulatokat hajtsanak végre egy rúdon. Én is ezt a tábort erősítettem. Otthon hagytam az előítéleteimet, elmentem, hogy megismerjem a minden férfi fantáziáját megmozgató rúdtáncot. Ez a sport állítólag abból ered, hogy egy sztriptíztáncosnak volt egy tűzoltó pasija, akitől a nő elleste a tűzoltós rúdon való lecsúszást, a többi gyakorlat pedig már adta magát…Na jó, igazából a rúdtánc az 1920-as évek körül alakult ki, amikor az utazó cirkuszok show táncosai a cirkuszi sátor tartórúdját használták előadásuk kellékeként. Csak az 1950-es években kezdték el a bárokban, klubokban szórakoztató műsorok részeként használni a rúdtáncot.

Impressziók:

A Kolosy térnél lévő Artpole Stúdióba belépve családias hangulat fogad, nyoma sincs a fitnesztermek nyüzsgő világának és a morajlásnak. A jobbra lévő szobában öltözködöm, majd a stúdió rúdtánctermébe tartok.

Elsőre nehéz elképzelni, hogy bárki, aki belép az utcáról, rúdtáncossá válhat, de ha tehetséges, annak jelei már az első órán is megmutatkoznak.

Forró nadrággal fölszerelkezve (amire azért van szükség, hogy jobban tapadjon a combunkhoz a rúd) mindannyian bemelegítünk nyújtásokkal, a testtájak (karok, lábak, hátsó részek) átmozgatásával 10-12 percen keresztül, mialatt Vincze Tímea, a heti sportom edzője megfigyeli, ki mennyire hajlékony.

Bemelegítés