Habár John Reed neve sokaknak elsőre nem cseng annyira ismerősen, mint Petőfié, mégis népszerű lett az elmúlt időszakban, méghozzá a sportolók körében. A XIII. kerületi JOHN REED Fitness Music Club eléggé elrugaszkodott és extravagáns, már ahhoz képest, amit egy budapesti eddigi teremlátogatásai során láthatott.
A januárban megnyílt fitneszteremben már a berendezés is rengeteg különböző stílusból áll össze: ázsiai szobrok, graffitik és hip-hop-életérzés, a Buddha-szoborral együtt pedig még elefántok is vigyáznak a biciklin tekerőkre. Nekem, mint az elefántok legnagyobb kedvelőjének ez a kedvenc részem a teremben, persze ne feledkezzünk meg a kardió gépekről sem, amik nem csak hogy modernek, de újra megszerettették velem a kardió mozgást. Sokkal jobb érzés új gépeken futni, amiken különböző programokat tudok állítani, és persze az sem elhanyagolható, hogy a rendszeres edzés eredménye már egy hónap után megmutatkozott a testemen. Mivel a blogom, a Move it, Blondie fő csapásiránya szerint különböző sportokat tesztelek edzőtermekben - oké, az sem titok, hogy sokkal inkább óratípus párti vagyok - leginkább a korábban már beharangozott CYBEROBICS® részlegre voltam kíváncsi.
Az egyikben hajnaltól éjjelig mennek a különböző szintű fél - és egy órás spinning edzések (Chris Cycling PRO I órája rulez!), ahol bárki megtanulhatja gyorsan beállítani a megfelelő biciklis magasságot, hiszen két óra között rövid idő van az átállásra. A másik CYBEROBICS® teremben ugyancsak különböző óratípusok váltogatják egymást éjjel-nappal, szintén egy falra kivetített, virtuális edzővel és egy, már korábban felvett videóval, méghozzá angolul. Itt van minden, ami az sportszórást illeti: jóga, boot camp, bodylicous, iron bars és stretch and relax óra is, hogy csak a személyes kedvenceimet említsem. Mivel sokszor sokfele vagyok, eddig csak úgy tudtam menni edzeni, ha tudatosan megterveztem a napomat, ide gyakorlatilag bármikor besétálok, az önkiszolgáló kártyarendszerrel közlekedem, szekrényt nyitok-zárok és bármelyik órára bármikor bemehetek.
Ha kedvem van, pörgős edzést nyomok, ha inkább olvasnék sportolás közben, az elefántok árnyékában biciklizem, máskor viszont eszeveszettül izzadok a futópadon és élvezem, hogy szól az elektronikus zene. Egy héten ráadásul kétszer is live szettel készülnek, nem tagadom, volt már, hogy egy hétfői napon a durva basszus és jó tempó tett rá nagy lapáttal arra, hogy még erősebben megtoljam az edzést, immár a második órámhoz közeledve. Mivel a kondi részlegre kevésbé szűrődik be természetes fény, rendszeresen rácsodálkozom a napsütésre, amikor kiteszem a lábam a portán.
A “játszótéren”, azaz a súlyzós részlegen kevésbé fordultam meg eddig, de az ismerőseim nagyon szeretik, nem utolsósorban azért, mert nagy tükrök vannak felszerelve, így bármilyen gyakorlat ellenőrizhető, egy guggolás pedig nem végződhet térd reccsenéssel.
Igen, a JOHN REED Fitness Music Club egy másfajta életérzést ad és számomra mérhetetlen szabadságot, spontánságot, mindezek mellett kedves személyzetet, akikkel még a legapróbb dolgokról is tudok kommunikálni. Az, hogy momentán csak pár száz méterre van a lakásomtól, még csak plusz, és az sem veszi el a kedvemet, ha a szomszéd építkezés munkásai minden alkalommal megnéznek edző cuccban. Én letettem a voksomat!
