A sejtedzés különleges dolog, már a neve is sokatmondó. A hét sportjának edzője – aki momentán ezt a mozgásformát oktatja –most beavat minket abba, hogy ő miként vélekedik az egészséges életmódot körbeölelő kérdésekről.
Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?
Számomra a tánc az, ami egyszerre tölt fel és fáraszt le, a lehető legpozitívabb értelemben. Annyira komplex a mozgásanyag, amivel táncban dolgozni lehet, hogy úgy érzem, minden kis porcikámat totálisan átmozgatom. Tud finom és könnyed lenni, de erős és határozott is. Jelen vannak a női és a férfi energiák, ahogyan bennünk is. Maga az improvizáció pedig ezeken felül leginkább a pillanat örömére tanít meg: hogy értékeljem, figyeljem, kapcsolódjak az itt és mosthoz. Emellett képes legyek kapcsolódni a saját testemhez, illetve a körülöttem levő emberekhez is. Egy sejtedzésen izzadunk, és élvezzük az izmaink égető munkáját, ahogy óráról órára jobb formába kerülünk, de emellett pont, hogy keressük a legminimálisabb izommunkát is, az organikus, szabad, áramló mozgást.
Kigyúrt, szálkás vagy elfér egy kis felesleg?
Ha a saját szemszögemből nézem, akkor magamon nagyon minimális az a felesleg, amivel jól érzem magam, inkább a szálkás az, amit szeretek, és amiben jó érzéssel vagyok. (Mellesleg ehhez is a tánc bizonyult a leghatékonyabbnak számomra.) Ha a résztvevők megkérdezik, őszintén úgy érzem, szuper dolog egy kis felesleg is, nem szabad ezzel bántani magunkat. (igen, magammal elég szigorú vagyok, ezen dolgozom...). Sőt, alkotás szempontjából meg kifejezetten szuper, hogy annyifélék vagyunk, más testünk van, és másfajta mozgásunk. Mindenki egyszeri és egyedi. Így még fantasztikusabb látni, hogy ennyi különböző ember hogyan old meg egy közös feladatot, vagy mutat be egy performanszot. Elsődlegesnek a saját szempontomból is az érzetet tartom: hogy fitt és egészséges legyek, hogy jó érzés legyen a bőrömben lenni, és a testi erőt, energiát ne csak a saját magam örömére tudjam használni, hanem az élet más területén se akadályozzon a gyér fizikai állapotom, képes legyek helytállni.
Mik a jó edzés alapismérvei?
Ahogy a sejtedzésen is, szeretem, ha megérkezünk először, és finoman kezdünk hangolódni. Testileg és lelkileg is egy kicsit. Feladatom megteremteni azt a közeget, amiben gördülékenyen folyhat a munka. Olajozzuk az ízületeinket, melegszik a testünk. Tetőtől talpig végigmozgatjuk magunkat, és szinte észrevétlenül jelenik meg az első izzadságcsepp az arcunkon. Aztán persze gyorsulgatunk, lassulgatunk. Van, amikor tényleg nehéz gyakorlatot végzünk, mégis a könnyedségre, a benne rejlő örömök megtalálására törekszünk. Eddigi tapasztalataim alapján azt látom, hogy nem elég a gyakorlatokat néhány szóban elmondani: húzd be, nyújtsd ki, tartsd meg...hiszen ezeket is sokféleképpen lehet megcsinálni. Igyekszem a teljes testtel dolgozni, a teljes képpel, és ezt a gondolkodást átadni. Képek, hasonlatok segítenek ebben a legjobban, így mindenki ugyanabban a dologban érzi magát, van, ami összeköt minket, azonosak az alapok, és ezen belül természetesen rengeteg különbség lesz. Azt nagyon fontosnak érzem, hogy mindvégig mindenki a saját határaival játsszon. Senkinek sem kell másokhoz mérnie magát. A saját lehetőségeiddel kísérletezel, és fejleszted ezeket. Amikor ismét kicsit lelassulunk, helyet kapnak a nyújtósabb gyakorlatok is. Az izmokat tehát erősítjük, rázzuk is és óvatosan nyújtjuk.
Mitől lesz valakinek egészséges az életmódja?
Erről Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök tanítványaként és munkatársaként tanultam a legtöbbet. Mit ehet a sejt? című blogomon kezdtem írni ezekről a tapasztalatokról. Hogy mit ehet a sejt, az számomra nem csak a konkrét betevő falatot jelenti, hanem minden olyan tényezőt, amely hatással van a sejtjeinkre. Innen jött a sejtedzés kifejezés is. Tehát a rendszeres mozgás mellett az egészséges táplálkozás, a víz (külsőleg és belsőleg is), a légzőgyakorlatok (a levegő minősége, a tüdőnk kapacitásának kihasználása), a napon, természetben töltött idő, hogy hogyan kezeljük a stresszt, mit kezdünk a szabadidőnkkel, ezek mind fontosak. Ahogy egy jó edzés, az egészséges életmód is rendkívül összetett, odafigyelést és gyakorlást kíván. Érdekes, mert van amikor nagyon szuperül, szinte gondolkodás nélkül megy, sorra jó döntéseket hozok, és van, hogy nagyon erőlködnöm kell...de hát ez a gyakorlás benne. Hibázni lehet, magadat ostorozni nem érdemes.
Melyik sporteszközt tartod a leghasznosabbnak?
A saját testünket. A testünkkel rengeteg dolgot tudunk csinálni, vagy egy másik ember saját testével. Nekem nincsen túl sok eszközöm otthon, nemrégiben vettem egy masszázshengert. Ja és egy jó futócipő, meg egy bicikli! Azok fontosak. Szerintem.
Milyen motiváció az, amely mindig hat rád, ha nincs kedved mozogni?
Hogy utána mindig jobb!!!! :) Nem kell mindig ugyanannyit, ugyanolyan erőbedobással edzeni, már az is szuper, ha csak egy picikét csinálod.
Vikin kívül, más edzőket is emgkérdeztem a témában: Adrienn szerint nem gáz, ha néha becsúszik egy kis csoki, Csabi pedig igazán különleges gondolatokat fogalmazott meg a témával kapcsolatban!
Buda művészeti és kulturális, sok emeletes, hippi iskola kinézetű helyszínéről, ahol minden különlegesség találkozik. Ennek az rendhagyó épületnek az egyik emeletén találkozom a terem mellett ülő oktatóval, Matisz Vikivel. A közvetlensége és a jelleme már belátást ad abba, ami velem fog történni, miután átöltöztem kényelmesbe. Lássuk!
Mint Ozora és egy diszkó keveréke, ahol csukott szemmel mozogsz, apró mozdulatokkal kezdve, kiindulásképpen minden testrészt (boka, térd, nyak stb.) átmozgatva, percenként egyre inkább belendülve. Nincs olyan porcikám, ami ne indulna meg deep house, techno vagy akár egy reaggae-szerű zenére. Kívülről nézve kattantságnak tűnhet, belül azonban nincs korlát, csak önfeledtség.
A sejtedzés neked szól, akkor is, ha üvöltő zenére akarsz dühöngeni, és akkor is, ha élő bizonyosságot akarsz nyerni arról, hogy a tested egy intelligens rendszer. Már egy órán belül elfáradsz, ezért is fog jól esni a végén lévő lazítás és meditatív állapot.
Az óra koreográfiára épül, sőt, vannak haladóbbak is, akik már régóta járnak és egész érdekes dolgokat művelnek a testükkel hastáncolás közben. A legtöbb mozdulat kötődik valamihez vagy éppen ellenkezőleg, csak úgy kipattantak Judit fejéből - akárcsak a rendhagyó neveik.
Ahogy én láttam:
Már az óra elején megtudjuk, hogy a közel 60 perc alatt nem fogunk megállni a végeláthatatlan mixnek és a tematikának köszönhetően.
Csípőrázás, mozgás és tánc mesterfokon, de még egy levegőben való lábcsere is beficcen közben:
Egy-két résznél nem tudok mindent jól kivitelezni: pörög az agyam, hiába emlékeztetem folyamatosan arra magam, hogy ott kell(ene) lennem fejben.
Azért a ritmusérzékemen is van mit csiszolni, hiszen rendre már a sokadik alkalom után is máshogy lépek, mint ahogy kellene. :)
A reggaeness ötvözi a fitneszt és a reggaeton táncot, amit két oktató fejlesztett és dolgozott ki teljes egészében; sok a láb- és karmunka, a törzskörzés, nem fekszünk le a földre felüléseket csinálni, de az egész testet átmozgatjuk. Pár leányzó annyira profin nyomja, hogy Jennifer Lopez háttértáncosai eláshatnák magukat.
Nem nehéz kivitelezni, engedd el a gondokat, ha belépsz, és egy kis ritmusérzékkel és odafigyeléssel menni fog a dolog.
