Rajt:

A fotósommal a gyönyörűen kivilágított Várban sétálunk éjszaka. A Tárnok utcában található általános iskolában (amit eddig nem is vettem észre) lévő edzésre tartunk. Mivel már a portához érve az ott ülő srác laptopján is sittes tréning matrica virít, konstatálom, hogy tutira jó helyen járunk. Az edzés nevéről akarva-akaratlanul arra asszociálok, hogy itt kivégzés közeli állapotok lesznek.

Ahogy én láttam:

Az öltöző elég sulis, a csajszik dumcsiznak, nem felvágósak, összeszokottnak tűnik a bagázs. Kinn a kosárpályán már melegedik a pite, hamarosan pedig az izmaink is fognak. Zsigmond, az edző egy rászerelt mikrofonnal beáll a terem középre és elmondja nekünk mi merre hány méter.

Hát hogy másképp kezdődne az edzés, mint egy kemény bemelegítéssel? Ami jelen esetben Animal tréning alapokon nyugszik, tehát állati mozdulatokat utánozva testnevelés óra-szerű "sorverseny" alakul ki.

Na, most akkor a gyakorlatokról is szót ejtenék, hiszen volt itt minden, de leginkább köredzés és jó kedv:

Például fiúk és lányok "harca", amikor félig guggolva egyik irányból a másikba vagy éppen egymás fele kellett szökdécselnünk.

Rajt:

HRT, azaz Health Rescue Team. A megkeresés részemről indult, de állításuk szerint beelőztem őket tettemmel. Ennek örültem, annak végképp, hogy egy olyan terembe kellett mennem, ami mellett rengetegszer elmentem azelőtt, de nem volt okom korábban bemenni oda. Hát lássuk!

Rajt:

Hogy is szokott kezdődni? Megkeresnek vagy megkeresek egy termet illetve csapatot, hogy kipróbálnám a sportjukat. Most az utóbbi lépett érvénybe, ugyanakkor nagyon kedves fogadtatásban volt részem már az első pillanattól kezdve, legfőképp a menedzser részéről. Ilyenkor sokkal szívesebben megyek el az első edzésre, szemben azzal, amikor lenézőek velem és blogger csitrinek kezelnek. No de ez kérem szépen kültéren lesz, úgyhogy megúszom a savanyú képű recepcióst is. Ó, jeee!

Rajt:

Egy hozzám közel álló személy, azaz Posta Reni már mesélt nekem a spártai edzésről, ahova jár. Gondolom már most kitaláltad, hogy én is vele tartottam a következő alkalommal…:)

Impressziók:

A közvetlenül a Marina parton lévő teremhez tartunk Reni, a fotós és én. A gyönyörű napsütésben egy pillanatra elgondolkozom, hogy ha pár fokkal melegebb lenne, akkor kinn is tarthatnánk egy edzést. Szerencsénkre egy földszinti "üvegkockában" lesz az óra, ami a Dunára néz, így két gyakorlat között tudok gyönyörködni a napsugarakban.

A dolog sport része: adott egy tapasztalt edző, a másfél órás személyi edzés és két mozgásra elszánt delikvens. Az öltözőt nem fitogtatom, hiszen imádom, hogy tiszta és nem vagyunk sokan, még a gimis szekrények is szimpatikusak. Bejön az összhang, ugyanez vonatkozik a falakra és a sporteszközökre: ahova nézek élénk színeket látok.