Kedvenc időtöltése a dinnyecipelés, szlogenje a „Gyúrunk vazzeg”, istenei a súlyok. Rejtély hogyan vakarja vagy mossa meg a háta közepét, ráadásul az összes pólója annyira feszül rajta, hogy majd kidurran – nem érdemes neki ruhát ajándékozni. Mindig könnybe lábad a szeme, ha csirkével és rizzsel leped meg, de dührohamot kap, ha betolsz egy sajtburgert. Példaképe Arnold Schwarzenegger, Facebook jelszava Biotech, az emlékeztető szava pedig Scitec.

Adorján júniusban indult el, hogy megkerülje a Földet egy barátjával – két keréken. Legutóbbi bejelentkezése után most ismét hallunk felőle: kiderül hogyan érzik magukat oltások nélkül, általában hol hajtják álomra a fejüket és hogy másképp csinálna-e valamit, ha ismét elindulna világot látni.

Hány országban jártatok eddig Földkerülő utatok során?

Tizenhárom országban bringáztunk ezidáig, miután elhagytuk Magyarországot. Még pedig: Szerbia, Bulgária, Törökország, Grúzia, Örményország, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Kina, Pakisztán, India.

Melyik volt az eddigi kalandjaitok közül a legkiemelkedőbb - bármilyen tekintetben?

Elsőre a Pamír-fennsík ugrott be, ami Tadzsikisztánban található. 21 napig bringáztunk 3-4 ezer méter magasan fekvő, lélegzetelállítóan szép tájakon, ember által ritkán lakott területeken, miközben küzdenünk kellett az oxigénhiánnyal, a hóval, a faggyal és a szegényes étrenddel. A legmagasabb pont, ahol biciklivel áttekertünk 4655 méter volt, és egyszer sátraztunk úgy, hogy kint -10 Celsius fokot mutatott a hőmérőm.

Mi volt a legnagyobb tanítás, amit az úttól kaptál?

Ez az én kérdésem! :) Emellett elgondolkodtató. A rendszeres fizikai és mentális kihívás által lelkileg megerősödtem, növekedett az önértékelésen és az önbizalmam. Az önértékelés pedig a boldogság egyik alappillére. Tehát az utazás megerősít és felszabadít. Érdekes…

Ha visszamennénk ahhoz a júniusi naphoz, amikor elindultatok, szerinted ismét vállalkoznál az útra, esetleg valamit máshogy csinálnál, vinnél magaddal más dolgokat is?

Persze, ismét elindulnék! Fantasztikus ez az utazás, olyan mint egy gyönyörű, színes költemény. Mindenem megvan, ugyanazt vinném, ami most nálam van.

Már korábban is említetted, hogy mindketten oltások nélkül indultatok útnak. Azóta előfordult, hogy legyengültetek vagy betegek lettetek?

Nekem egyszer fájt a torkom a Pamírban, Ádámot a hasmenés támadta meg. December közepén érkeztünk Indiába, csapvizet iszunk és utcai étkezdében szoktunk kajálni. Az egészségi állapotunk kirobbanóan remek és ilyen is marad! 

Mi a helyzet az alvással? Mindennap máshol hajtjátok álomra a fejeteket, ahogy puffan alapon?

Nagyjából igen. Amikor elindulunk reggel, még nem tudjuk hol fogunk aludni este.

Ahogy az öreg Herakleitosz mondta: "A világon egyetlen dolog állandó: a változás." 

Időnként meg szoktunk állni pár napra, hogy pihenjünk és feldolgozzuk a sok-sok csodát, történést, amit megtapasztalunk. Sajnos néha a vízumok beszerzése miatt is meg kell állnunk.

Milyen kultúrákkal ismerkedtetek meg eddig?

Összefoglalom a számomra érdekes társadalmi szokásokat, tudást, művészeteket, vélekedést. Úgy köszönnek meg valamit a muszlimok, hogy a jobb kezüket a szívükre teszik és kicsit meghajolnak. Tetszettek a sziklába vájt gyönyörű templomok és barlangok a törökországi Kappadókiában. Türkmenisztánban nagyon szép, színes ruhákat hordanak a nők, Iránban hatalmas mecsetek vannak. Az ottani lakosok sajnálják (érthető módon), hogy a nyugati média lejáratja őket, terrorista országnak állítják be, pedig pont az ellenkezője igaz: sokat tanulhatnánk tőlük barátságról, vendégszeretetről, - ugyanez igaz Pakisztánra is. Iránban és Türkmenisztánban is népszerű a Modern Talking.

Tadzsikisztánban a Pamíron pedig tehéntrágyával fűtenek. A muszlimok iszlám bankrendszert használnak, aminek alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat. Kínában birkaherét és birkaagyvelőt is lehet kapni a piacon.

Pakisztánban kifejezetten boldogak és menők az emberek. Hosszúszárú pólót hordanak és guggolva pisilnek a férfiak (és heteró beállítottságuk mellett is kézen fogva közlekednek). Ugye emlékszünk, hogy oviban, alsóban mi is így jártunk osztálytársainkkal és barátainkkal? Nagyon érdekes és intenzív agymosást kaptunk anno, miszerint két férfi ha kézenfogva közlekedik csak homi lehet. Pedig szerintem a szeretet és bizalom egy kifejezése. Eleinte nekem is furcsa szokásnak tűnt, mára már megértettem. Ádámmal, a társammal mindenesetre nem járunk kézenfogva. :)

India nagyon színes ország, van minden. Jellemzően hindu vallásúak az emberek, mindenfelé templomokat és oltárokat  építenek isteneik tiszteletére, sok helyen mezítláb járnak az emberek.

Hogyan bírják a bringáitok a kiképzést?

Hűséges paripáink remekül helytálltak eddigi utazásunk során. Jól bírják a gyűrődést, csak kisebb szervízelésekre volt idáig szükségük.

Ennyi idő elteltével már furcsa, ha pár napig nem ültök a bringán vagy inkább üdítő hatással bír?

Nem furcsa, időközönként meg szoktunk állni pihenni, vagy épp vízumot intézni. Továbbra is imádok bringázni, a napokban szupertisztára mostam Zümit, mindent beállítottam rajta, aztán döngettem vele egyet a városban, bírtam. Ja és mivel spéci gearboxos, szíjhajtásos biciklink van, mindenki érdeklődéssel fogadja. Néha már-már szupersztárokként kezelnek minket.

Mennyire sikerül tartanod a speciális étrendedet? Előfordult, hogy húst is ettél?

Nyers vegánként indultam útnak, az út során azonban ezt nem tudtam tartani. A gyümölcsök sokszor drágák vagy elérhetetlenek voltak, ezért tejterméket, tojást is fogyasztottam. A testi/lelki megpróbáltatások miatt először lefogytam, aztán meghíztam. Indiában olcsó a gyümölcs, plusz olvastam egy fantasztikus könyvet, a világbéke étrendet, emiatt újra vegán étrendet tolok és szeretném is tartani.

Hol ünnepeltétek a karácsonyt és a szilvesztert, hogyan telt?

A karácsony megamenőre sikerült, köszönhetően egy Puskar nevű indiai városnak, ahová "véletlenül" kerültünk. A kisváros arról híres, hogy ezer templom található itt és egy varázstó. Templomokban és ashramokban jártunk, szép és különleges szertartásokat csináltunk, doboltunk, énekeltünk, az ott töltött öt nap alatt teljesen feltöltődtünk. Internet is volt a szállásunkon, így a családdal is együtt voltunk interurbán. Szilveszter este pedig már 11 körül aludtunk.

Mennyit tudtok a külvilággal kommunikálni?

Változó, egy-két heti rendszerességgel szoktunk csetelni, skypeolni, videofonálni.

Mi a helyzet a honvággyal?

Ez nagyon jó kérdés. Az első pár hónapban gyakrabban rámtört, mint mostanában. Nagyon fel tud tölteni, ha tudok beszélni anyukámmal, a tesóimmal és a barátaimmal. Egy tartalmas beszélgetés után nincs emelkedő, ami akadályként mutatkozna előttem. Ami még érdekes, hogy mióta földrajzilag eltávolodtam a szeretteimtől, mélyebb és nyitottabb a kapcsolatunk.

Mit üzensz a blog olvasóinak?

TV, rádió, média, főnök, politikus, szülők, szomszédok, munkatársak. Mindenhonnan kapjuk az ívet, hogy mit csináljunk, hogyan viselkedjünk. Így aztán jól összezavarodunk, és elhagyjuk a pályát. Nincs többé “go with a flow”, nincs full power. Rendszeres időközönként vonuljatok el a természetbe valahová (tó, fák, hegyek, stb.), és maradjatok ott lehetőség szerint akár több napig, hogy lecsillapodhasson a belső zavar, így önmagatokra találhattok és feltöltődhettek! Nagyon megéri! :)

A windsurf menő dolog, nekem az egyik kedvenc vízi sportommá vált! Írtam is róla. No, ezúttal ennek az extrém sportnak az egyik tanára került a górcsőm alá, aki mellesleg engem is oktatott. Fogadjátok szeretettel Pénzes Tamara szuper gondolatait!

Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?

A windsurf nálam összeforrt egy életérzéssel. A helyes technika elsajátításán kívül ezt az érzést is szeretem átadni a tanulóimnak az oktatásaim során. Nagyon sok sportot kipróbáltam, de egy edzésen sem tapasztaltam azt a felszabadult érzést, mint amit a windsurf adott. Ez egy olyan sport, ahol a szél erejével, - kezedben az irányítással - egy deszka segítségével siklasz, már-már majdnem szárnyalsz a víz felszínén és eközben úgy edződik a tested, hogy észre sem veszed. Elképesztően sokat kell taktikázni, hogy eljuss A pontból B pontba, így a koncentrációs képességet is fejeszti. Miközben D-vitaminnal töltődünk fel, barnulunk, akkor már csak pár hattyú és naplemente kell ahhoz, hogy egy amerikai filmben érezzük magunkat, én ezt csak windsurf-feelingnek hívom.

Rajt:

Az ismerősömtől egy buli során hangzott el az a kérdés, hogy hallottam-e már az Aquawallgym-ről? Egészen addig csak az aqua fitness volt ismert fogalom számomra, szóval kíváncsivá tett a dolog. Ezt követően vettem fel a kontaktot azzal a magyar férfival, aki megalkotta a világszerte(!) alkalmazott sporteszközt - ami Magyarországon méltánytalanul kevés visszhangot kapott.

Ahogy én láttam:

A Komjádi uszoda előtt már a szabad parkolóhely megtalálása is kisebb fajta kihívást jelent számomra a szombati napsütéses délelőttön. Az előtérben már vár minket Péter, aki az edzést fogja tartani.

Molnár Attilával egy spártai edzés alkalmával ismerkedtem meg. Ezúttal az emberi testet a legjobb "sporteszköznek" tartó tréner lesz az edzők górcső alatt sorozatom következő szereplője és megmondója.

Miben rejlik az általad oktatott sport különlegessége?

A funkcionális edzés lényege a sportoló teljes testtudatának kialakítása az eszközök és a saját súlyos gyakorlatok végtelen tárházának segítségével. Különlegesnek tartom a ezt a mozgásformát a természetessége és a legfőbb motiváló ereje miatt, miszerint nincs plafon a gyakorlatokban. Ez alatt azt értem, hogy folyamatosan lehet színezni, egyik gyakorlatból következik a másik, majd azt is egyre nehezebbé lehet tenni. Minél színesebb és komplikáltabb egy gyakorlat, annál jobban fent lehet tartani a sportoló figyelmét és nem hogy unalmas, inkább szórakoztató lesz egy edzés. Ez nagyon fontos, ha hosszú távon, életvitel szerűen edz valaki. Sportoláskor fontos az érdeklődés fenntartása és a mozgás közben történő szórakozás mellett a stresszoldás is.

Rajt:

Év elején kerültem közel ehhez a betegséghez, pontosabban a megismeréséhez – addig nem volt napirenden nálam a mellrák. Pontosabban idén volt alkalmam olyan embereket megismerni, akik már átvészelték ezt a betegséget, sőt, futottam is a színeikben. Egy kedves, egykor érintett ismerősömtől kaptam a meghívást arra az órára, ahol kifejezetten a mellrákkal műtött nők számára kialakított program mozgásait végzik. Mint kívülálló, nem érintett – és mostanra sportmúlttal rendelkező – egyén kíváncsi voltam a tematikára és arra is, hogy milyen benyomásokat kelt bennem a speciális edzés, ezért belebújtam a szerepbe egy óra erejéig.

Ahogy én láttam:

Véééégre!

Nem bunkó a recepciós és türelmesen elmagyarázza, hogy merre találom a Bálint Ház fitnesz részlegét. Tíz pont a Bálint Háznak, de tényleg…

Élünk, haladunk, tapasztalunk. Még ha nem is vagyunk mélyen benne egy társaságban, már akkor is érezni lehet azt az összetartást és szeretetet, ami összeköti a csapatot. Ezt éreztem, amikor beléptem az öltözőbe: többen rózsaszín egyenpólót viselnek, így egyértelmű, hogy ugyanarra az órára érkeztek. Mindannyian kedvesek, nyitottak, csacsorásznak.

Mint említettem, a Pink Ribbon programot mellrákkal műtött nők számára fejlesztették ki Amerikában. A pilates technikán alapuló mozgásforma nem csak a teljes fizikai kondíciót segíti, de a kar mozgásszabadságát is visszaadja az érintettek számára, ezáltal segíti a sporthoz való biztonságos visszatérést is. Egy kurzus hat hétig tart, heti két alkalommal.

A világos, tükrös teremben pár sporteszközön kívül csak mi vagyunk. Bevallom, ritkán van, hogy egy ennyire szeretetteljes, teadélutánra hajazó, nagyon kedves társaságba csöppenek. Nem szeretek a középpontban lenni – ezúttal sem – ezért duplán zavarba hoz, amikor az edző bemutat a résztvevőknek, akik teli mosollyal, érdeklődve és örömmel fogadnak.

Kezdjük is az órát!

A szívélyes társaság mozgás közben sem hagyja el magát.  A vegyes korosztályú hölgyek humorézéke még akkor is csak-csak előjön, amikor a gyakorlatok nehezednek. 

Nincs nyavalygás és kínlódás, nyugodt a tempó, a magam részéről könnyen tudom abszolválni az átmozgató gyakorlatokat. Közben nem szól zene, csak az oktató instrukcióit halljuk.

A finom mozdulatok jól esnek, nem kell megszakadni, a felüléseket sem százasával csináljuk. Több gondolat is megfogalmazódott bennem, de ez a mozgásforma is egy olyan halmazba tartozik (az én meglátásom szerint), akár a Feldenkrais módszer, nem annyira egyszerű minden mozzanatát és érzését leírni.

Ami fontos:

Egy mellrákon átment illetőnek hatalmas segítség lehet a mozgás és ez az összetartó csapat, nem hiába "Mellrák után is van élet" a mottójuk. Mivel pont az év végi utolsó órára sikerült ellátogatnom, én is kaptam egy kis ajándékot a – szintén egykori érintett – edzőtől. 

Bevallom ettől és a hozzá fűzött szavaktól is meghatódtam. A pozitív élményeken felül mi volt a legmeglepőbb számomra? Másnap a mellizmomban még én is kisebb fajta izomlázat éreztem.

Hol? Bálint Ház, VI. Budapest, Révay u. 16.
Mennyibe kerül? 16.500 Ft/12 alkalom, 1 alkalom 1500 Ft
Mit vigyél? törölköző, víz, edzőcucc (cipő nem muszáj, zokniban is lehetsz)
Férfi/nő arány: 100% nő

Pontozás:

Kínzó faktor: 4/10
Edző: 10/10
Helyszín: 10/10
Ennyire fáj másnap mindened: 4/10

A blog második szülinapja alkalmából nyereményjátékot hirdettem. A játékban résztvevőknek meg kellett írniuk, hogy melyik sportot próbálnák ki velem együtt újra azok közül, amiket már teszteltem az elmúlt két év során. Enikő lett az egyik nyertes, aki a rúdtáncot jelölte meg kipróbálandó sportnak.