Rajt:

"A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket" - szólt az a fohász, amelyet rendszeresen mormoltak Nyugat-Európában a kalandozó magyarokról, egészen a középkorig. Nem véletlen, hogy a harcias magyar virtusból valami megmaradt a jelenkori magyaroknak, csak őseiktől eltérően ezt nem íjászkodással vezetik le. Nyilván ennek az olimpián is bejáratos sportnak is van expert szintje, én mégis arra voltam kíváncsi, hogy egy órára betévedve, némi elméleti és gyakorlati oktatás után mit tudok virítani első körben.

Lendvai Anna cisztás fibrózissal született, huszonévesen már túl van két tüdőátültetésen, de ennek ellenére szeptemberben többedmagával mászta meg a Kékestetőt. Önmagát akkor is stuffolta, amikor már az egy helyben állástól izomláza volt, de mindenben támogatta szerelme is, aki szintén ugyanezzel a betegséggel éli a napjait. Aki beteg és nem érez magában erőt a haladáshoz, mindenképpen olvassa el ezeket a sorokat.

"Csak két hónapos voltam, amikor kiderült, hogy cisztás fibrózisom van (CF). A betegség több szervet is érinthet, nekem a májamat és a tüdőmet gyengítette, fertőzéseket kaptam el és olyan volt, mintha folyamatosan meg lettem volna fázva. Sokat jártam kórházba és napi négy órát kellett foglalkoznom a tüdőmmel. Szerencsére nem okozott nagy törést a közösségi életemben, mivel asztmás oviba jártam, ahol megértőek voltak az óvónők" - kezdi történetét Anna, akinek az állapota ellenére már nagyon fiatalon megjelent a sport az életében.

Illés Adorján és barátja, Ádám már közel másfél éve kerülik meg a Földet, bringával! Az egyedi étkezést folytató és örökké jókedvű Adorjánt ezúttal Délkelet-Ázsiában értem utol: elmesélte hogyan kerültek be egy buddhista kolostorba, miért váltak külön az útjaik egy időre Ádámmal és az jövőbeli tervein túl az élethez való jelenlegi hozzáállásába is beavatott.

A legutóbbi bejelentkezésed óta már több országot is a hátatok mögött hagytatok. Jelenleg hol tartózkodsz, és mit csinálsz ebben a pillanatban?

https://www.youtube.com/watch?v=z4hWF-xRPfg&feature=youtu.be

Június 13-án volt az egy éves évfordulója a földkerüléseteknek. Hogyan ünnepeltétek meg? Milyen érzések voltak bennetek, érkeztek gratulációk?

Ezen a napon pont külön bringáztunk. Reggel egy iskola melletti családi házban ébredtem, a reggeli után lehetőségem nyílt egy rövid beszédet tartani a diákoknak az utazás szépségéről, ezután elköszöntem a szállásadóimtól, majd elindultam. Egész nap felfelé kellett tekernem, nem foglalkoztam az évfordulónkkal. Este hulla fáradtan egy rendőrséghez értem, tőlük kértem szállást, de sajnos visszautasítottak. Viszont az egyik rendőrtiszt vett nekem kekszet és üdítőt, plusz lelkesen érdeklődött a biciklis földkerülés iránt. A lelkesedése rám is átragadt és a beszélgetésünktől feltöltődve ismét bringára ugrottam, így tekertem le még 10 kilométert a következő rendőrörsig, ahol már meg tudtam pihenni. Ott a bogárinvázió mellett internet is rendelkezésre állt, így kiírtam a Facebook-oldalunkra, hogy már egy éve úton vagyunk és megköszöntem az olvasóinknak a bíztató üzeneteket, amiket az utazásunk során kaptunk tőlük. Erre a posztra sok gratuláció érkezett.

Az elmúlt egy évben változott az élethez való hozzáállásod?

Továbbra is szeretek élni, reggelente hálát szoktam adni az égnek, hogy egy újabb napot kaptam ajándékba. Szeretem az embereket, a természetet, és az utazásunkkal járó mindennapos kihívásokat. Ahogy gyűlnek a tapasztalataim, bölcsebbé válok, ami lehetőséget ad önmagam mélyebb megismerésére, önkorlátozó hiedelmeim felismerésére és elengedésére.

Egy buddhista kolostorba is bejutottál, leírnád röviden az olvasóknak, hogyan sikerült és milyen volt odabent lenni? Emiatt lettél kopasz?

Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila megvalósították az ötletüket és elérték, hogy a magyarok nagy részének ne okozzon gondot a színházba járás. A maesteszinhaz.hu oldalon nem csak kedvezményesen vehetünk jegyeket, de spontánságunkat is kiélhetjük, ha az utolsó pillanatra kellene egy randi program.

Megkérdeztem az alapítókat, hogyan viszonyulnak a sportoláshoz, Tivadar válaszolt kettejük nevében.

A Forbes Magazin a 30 fiatal 30 alatt listájába beválasztott titeket - gratulálok! Az olvasók számára zanzásítva összefoglalnád, hogy miért és hogyan lett a Ma este színház?

A Ma este Színház! közel öt éve indítottuk. Úgy indult az egész, hogy Szabadkai Attila barátommal elhatároztuk, közösen alapítunk egy újszerű ötletre épülő vállalkozást. Egyik este összeültünk, mindketten hoztunk magunkkal három ötletet meg egy üveg bort, és megegyeztünk, hogy éjfélig elfogyasztjuk a borokat, a hat ötletből pedig kiválasztunk egyet, és megvalósítjuk.

Így is történt, és az este végére eldőlt, hogy a Ma este Színház! a szerencsés ötlet. Azért döntöttünk emellett, mert sokat gondolkodtunk rajta, vajon miért csak akkor járunk színházba, ha a szüleinktől kapunk jegyet szülinapra vagy karácsonyra, vagy ha valaki lepasszolja nekünk. Holott ha elmegyünk, a saját példánkból kiindulva mindig nagyon élvezzük, magunktól mégsem jut eszünkbe szinte soha. Arra jutottunk, hogy egyrészt a mi generációnk nem igazán szeret hetekre előre tervezni, másrészt a magas jegyárak is biztosan sok fiatalt visszatartanak. A koncepciónk ezért a kettő kombinálásán alapul: az előadások napján még el nem kelt jegyeket kínáljuk megvételre féláron. Így bárkinek lehetősége nyílik rá, hogy akár az utolsó pillanatban, spontán módon döntse el, hogy esti programként megnéz egy jó darabot.

Mennyire változott meg az emberek színházba járási szokása - egyértelműen többen kulturálódnak vagy vannak holtidőszakok a nyáron kívül?

Mióta létrehoztuk a weboldalt, közel 400 000 ember volt velünk last minute színházban, azaz ennyi üresen maradó széket töltöttünk meg. Büszkék vagyunk erre az eredményre, mivel ez tényleg win-win szituáció, előnyös a színházaknak és a nézőknek is. Nyáron is egyre több egyéb előadásra lehet nálunk jegyet venni féláron: kiállítások, koncertek, standup és persze a szabadtéri színházak előadásaira is.

A sok szervezés és a munka mellett mennyire fontos a mozgás az életedben/életetekben?

Természetesen mindkettőnk számára fontos a mozgás és az egészséges életmód.

Van kedvenc sportotok, ami mindig kikapcsol, lelazít titeket?

Attila abszolút kedvence a szörf és ő biciklivel közlekedik a városban. Én a futás, úszás és edzőterem mellett teszem le a voksom, igyekszem minnél gyakrabban csinálni is, mivel sétálás és bicikli helyett én inkább motoroznom.

Ha választani kell: sport vagy színház?

Szerencsére nem kell választani! :)

Hogyan veszed rá magad arra, hogy elmenj edzeni, még akár hidegben, rossz időben is?

Muszáj menni, nincs mese, különben előbújik a fókaháj! Ez elég motiváció.
 

Rajt:

Az infrasugarakkal kísért biciklizést többen is a 21. század egyik leghatásosabb edzésmódjának mondják. A tekeréssel és mérhetetlenül sok izzadással járó mozgást, mellesleg sok celeb is űzi, ezért gondoltam kipróbálom, mit esznek rajta.

Így néz ki maga a gép:

Ahogy én láttam:

Na szóval! A 12. kerület egyik forgalmas részére eső kis utcában sétálok. Megállító tábla híján skubiznom kell, hogy megtaláljam a helyet, de végül sikerül. A csattra felújított helyiségben egy légtérben van a recepció és a két izzasztó gép. Jobbra található a patinás öltöző, amit a készséges recepciós is megmutat, miután odaadta az edzéshez szükséges törölközőt és az elengedhetetlen búvárruhát. Na jó, inkább átlátszó szkafandert, amit a mellkasomig fel kell húznom.

Gyakorlatilag ezzel dunsztolom magam, miután az ingyenes zsírégető krémek valamelyikével bekenem a kényes területeket - ahova mellesleg a legtöbb nő a valóságban csak odaképzeli a felesleget és a narancsbőrt.