Rajt:
Egy este éppen a gépem előtt ültem, amikor üzenetet kaptam a blog Facebook oldalára. Egy újfajta fociedzésről szólt. Őszintén szólva, először azt gondoltam, hogy egy focis hír, de beleolvasva láttam, hogy igencsak érdekes lehet nekem. Ezúton is köszönöm a kedves olvasómnak, aki felhívta a figyelmemet erre a fitneszesített mozgásra; ha jóval előbb fejlesztették volna ki, az általános iskolai szerelmem 15 évvel ezelőtt valószínűleg odalett volna a focitudásomért, így viszont csak kapus lehettem, sokszor a porban „fürödtem” és nem rúghattam nála labdába.
Ahogy én láttam:
Persze időközben felnőttem és tulajdonképpen nem is érdekes már ez a sztori, de gondoltam jó felütés lesz...2016 március valahanyadikának estéjén a Zsinagóga mellett sétálok. Nem unalomból, edzésre tartok: egy fehér ajtón be, a lépcsőn le. Tök aranyos recepcióssal találkozom, aki mellesleg fiú és minden információval ellát. A következő pillanatban az órát tartó Ádám ikertestvérével futok össze az öltöző felé menet, aki azonnal tisztázza is, hogy ő valóban nem Ádám. Az öltözőben két nagyobb pad, fogasok és sulis öltözőszekrények várják, hogy megpihentessük rajtuk és bennük ruháinkat egy óra erejéig.
Az öltözőből balra fordulva végre találkozom a szintén szimpatikus óraadóval és konstatálom, hogy egy tükrös teremben fogjuk az edzést letolni. Még mindig fogalmam sincs mi fog történni, hiszen alapjaiba véve az van belém táplálva, hogy a labdát rúgni kell - ami ebben a kis teremben nagyon nem lesz lehetséges.
Egy bökkenő viszont már most van: pincehelyiségben van az óra, amit az első pár perces átmozgatás után már inkább hátránynak érzek (néha jól esne, ha ki lenne nyitva az ablak).
Néha mosolyogva, máskor ezerrel kipirulva és koncentrálva csinálom a labdának való nekifutásokat, amiket egy helyben kocogással szakítunk meg: mindez könnyűnek tűnik, de iszonyatosan pörgető.
Az edző mindent előre megmutat: elmélet és gyakorlat zajlik az összes mozdulatról, így a tiki-takiról (azaz a jobbra-balra adogatásról), valamint a Puskás-cselről is.
Rúd középen: jobbra-balra ugrálás és átlósan futás a menü! Nem tagadom, az intervall alapú sorozat pihenőiben előszeretettel lóg a nyelvem és folyik rólam a víz.
(Főleg az elején) eléggé koordinációs hibákkal küzdök, ezért nem mindig sikerül szinkronban végeznem a kiszabott gyakorlatokat. Nyolcasokat, azaz a számot rajzoljuk le képzeletben, miközben futunk.
Egyik testrészünk sem erősödhet a labda nélkül: még a hasizom erősítéshez is igénybe vesszük a tárgyat.
A labda mellett mellékszerepet kap a polifoam, amin kockához hasonlót próbálunk varázsolni a hasunkból. Természetesen a jó öreg statikus sem maradhat el - a labdához még ekkor is ragaszkodunk!
A nyújtás szintén a labda segítségével zajlik, amit időben keveslek, de nincs mese, tartani kell a szoros időbeosztást. Hozzáteszem, hogy másnap igencsak izomlázat éreztem a vádlimban, így érdemes azt a területet külön is lazítani.
Ami fontos:
Az ötlet és az irány jó, ugyanis mostanság fitneszesítve sokkal könnyebben fogadják be az embereket a mozgásformákat, mint az élsportnak kikiáltott sportokat.
Ha ilyen oktatást kapnának a magyar focisták, bizonyára több esély lenne arra, hogy egy újabb Aranycsapat verbuválódjon össze a jövőben.
Hol? BackStage Studio, VII. Budapest, Dohány utca 5/B.
Mennyibe kerül? http://fitfutball.hu/ar/
Mit vigyél? edzőcucc cipővel, víz, törölköző
Pontozás
Kínzó faktor: 9/10
Ennyire formál: 9/10
Edző: 11/10
Helyszín: 7/10
Ennyire fáj másnap mindened: 5/10