A lista a nemzetközileg elismert ugrócsillag, Bánhegyi Adrienn tippjei alapján készült:

1.    Fejleszti a kondíciót és a koordinációs képességet, teljesen fitt leszel tőle, ha jó technikával csinálod.
2.    Lehetsz benne nagyon kreatív, kitalálhatod a saját trükkjeidet, amelyeket kombinálhatsz zenével.
3.    Egyedül, párban és csapatban is végrehajtható mozgásforma.
4.    Kutatást is végeztek (illetve én is végzek) róla, miszerint viselkedési problémákat is lehet kezelni ugrókötelezéssel - terápiás céllal. 
5.    A koncentráció is előtérbe kerül, hiszen folyamatosan figyelned kell az eszközre mozgás közben és egyúttal minimálisra csökkenteni a hibalehetőségeket.

6.    Sok (állóképességi) sportág alapja. Bokszolóknál szinte alapvető dolog, kutatások alapján állítólag ott is vannak jelentős különbségek, azok javára, akik ugrókötelet is használnak az edzésükhöz, mivel a lábmunkát és a ritmusérzéket is fejleszti.
7.    Nem igényel sport előképzettséget, bemelegítésre is tökéletesen alkalmas (alapvető, alacsony ugrásokkal kezdve).
8.    Kezdőknek alapgyakorlatként javaslom, hogy legelőször egyikről a másik oldalra hajtsák maguk mellett a kötelet, így előkészítik a mozgást, ez egyúttal látványos és akár két ugrálás közötti pihenőnek is megfelelő.
9.    A vádlit nagyon igénybe veszi ez a fajta mozgás, így fontos a testrész rendszeres nyújtása.
10.   Komolyabb anyagi befektetést sem jelent: elég egy kötél, egy lapos talpú (nem recés), kényelmes cipő és már mehet is az ugra-bugra.

Rajt:

Hogy is szokott kezdődni? Megkeresnek vagy megkeresek egy termet illetve csapatot, hogy kipróbálnám a sportjukat. Most az utóbbi lépett érvénybe, ugyanakkor nagyon kedves fogadtatásban volt részem már az első pillanattól kezdve, legfőképp a menedzser részéről. Ilyenkor sokkal szívesebben megyek el az első edzésre, szemben azzal, amikor lenézőek velem és blogger csitrinek kezelnek. No de ez kérem szépen kültéren lesz, úgyhogy megúszom a savanyú képű recepcióst is. Ó, jeee!

Alapjába véve mindannyiunkba bele van kódolva a helyes légzés metódusa, csak éppen az evolúció során elfelejtettük azt. Ez nem csupán a sportteljesítményünkre - és nem csak rövidtávon - van hatással. A legutóbbi interjú után a légzés fontosságáról most Sebestyén Tamás személyi edző beszél.

Rajt:

Mire asszociálsz először, amikor meghallod a tollaslabda szót? A tavaszi és nyári játékokra a frissen nyírt kerti füvön, vagy egy versenysportra? Nekem mindig az előbbi volt az első gondolatom, nem vettem komolyan, de még férfias sportnak sem tartottam, ám ez a közelmúltban megváltozott.

Impressziók:

Egy kis történelemmel kezdeném:

"A tollaslabdázás igazi elődjének Európában a "jeu volant" /repülő játék/ tekinthető, amelyet a 17. századtól kezdve főleg fejedelmi udvarokban játszottak. A tollaslabda játékot mai formájában a brit katonatisztek ismerték meg Indiában 1860 táján 'poona' néven, azt követően honosították meg Angliában. 1872-ben az angliai Badminton városában, Beaufort herceg birtokán játszották először versenyszerűen a tollaslabdázást; innen származik a versenysportág nemzetközi elnevezése." (Forrás: badminton.hu)

Kiss Zoltán 'Nitai' jóga tanár - és teremtulajdonos dióhéjban elmesélte, hogy a légzéssel hogyan idézhető elő olyan magas testhőmérséklet, ami által nemcsak hogy eredményesebb a fogyás, de a Himalájában akár egy törölközőt is megszáríthatnának a hátunkon.