Rajt:

Az elmúlt időben szép számmal akadtak megkeresések edzőktől, hogy próbáljam ki az óráikat. Renáta, aki rúdtánc termet üzemeltet is így tett, az ő órarendjéből kiválasztottam azt a mozgást, amit eddig még nem csináltam: a shake it!-et. Ez egy afroamerikai, jazz alapokra épülő, izolációs tánctechnika, amely főleg dinamikus csípő és mellkas mozdulatokkal van tele (billentések, rázások, ütések). Az izoláció az a gyakorlat, amikor azt akarod elérni, hogy csak egy izom dolgozzon, kvázi elkülöníted a többitől. Lássuk a medvét!

Rajt:

A cikk címe nem véletlen, hiszen a történet a '90-es évekre nyúlik vissza, amikor Kolumbiában Beto Perez táncoktató nem sokkal az órájának kezdete előtt vette észre, hogy elfelejtett zenét vinni magával, így hát rögtönzött, és a nála lévő dalokat használva építette fel aznapi óráját. Különböző latin táncstílusok vegyítésével koreografált órájának pedig hatalmas sikere volt. Röviden, így lett a zumba, amivel kapcsolatban nekem is van egy kis múltam: egy időben otthon nyomtam, később eljárogattam órára is. Bár szerettem az edzőt,az igazat megvallva inkább egy jó buli volt, ahonnan vizesen, mosolyogva jöttem ki, de különösebb változást nem észleltem a testemen.

Rajt:

Miután kirugdostam magam azon a bizonyos sporteseményen a kickbox aerobic órán, a barátnőmmel együtt úgy döntöttünk, hogy ezután legyen valami light-osabb a következő ottani kipróbálandó sport. Egyenesen a kisterembe mentünk, ahol hip-hop-ot táncoltunk - a magam részéről eléggé mérsékelt sikerrel. Hozzáteszem, épp egy fogműtét után voltam, így kevesebb aktivitással tudtam részt venni az órán. Ezután megnéztük a programfüzetet, ahol láttuk a következő óra nevét: grand up. Nem tudtuk milyen lesz, és egyszerre csak több ilyen feliratú pólóban járkáló nőcire is figyelmesek lettünk…45 perccel később mosolyogva, vidáman távoztunk az óráról…

Rajt:

A rúdtánc kapcsán - amely mostanra már komoly (verseny)sporttá alakult ki - sokaknak előítéletei lehetnek vagy erkölcsi értelemben kifogásolhatónak tarthatják, hogy egy órán keresztül forró naciban, bártáncosoktól látott mozdulatokat hajtsanak végre egy rúdon. Én is ezt a tábort erősítettem. Otthon hagytam az előítéleteimet, elmentem, hogy megismerjem a minden férfi fantáziáját megmozgató rúdtáncot. Ez a sport állítólag abból ered, hogy egy sztriptíztáncosnak volt egy tűzoltó pasija, akitől a nő elleste a tűzoltós rúdon való lecsúszást, a többi gyakorlat pedig már adta magát…Na jó, igazából a rúdtánc az 1920-as évek körül alakult ki, amikor az utazó cirkuszok show táncosai a cirkuszi sátor tartórúdját használták előadásuk kellékeként. Csak az 1950-es években kezdték el a bárokban, klubokban szórakoztató műsorok részeként használni a rúdtáncot.

Impressziók:

A Kolosy térnél lévő Artpole Stúdióba belépve családias hangulat fogad, nyoma sincs a fitnesztermek nyüzsgő világának és a morajlásnak. A jobbra lévő szobában öltözködöm, majd a stúdió rúdtánctermébe tartok.

Elsőre nehéz elképzelni, hogy bárki, aki belép az utcáról, rúdtáncossá válhat, de ha tehetséges, annak jelei már az első órán is megmutatkoznak.

Forró nadrággal fölszerelkezve (amire azért van szükség, hogy jobban tapadjon a combunkhoz a rúd) mindannyian bemelegítünk nyújtásokkal, a testtájak (karok, lábak, hátsó részek) átmozgatásával 10-12 percen keresztül, mialatt Vincze Tímea, a heti sportom edzője megfigyeli, ki mennyire hajlékony.

Bemelegítés