Rajt:

Meghívást kaptam, hogy próbáljam ki a forró beautyrobic mozgásforma szintén forró kistesóját, a beautycore-t. Sportolási lehetőséget nem illik visszautasítani, ezért kapva kaptam az alkalmon. Szeretem az olyan mozgásokat, ahol "normális melegben" történik a mozgás és nem érzem úgy már fél perc után, mintha megmártóztam volna egy medencében - csak valamivel később. Megtapasztaltam, hogy ha nem kapok 40 fokot az arcomba már a kezdetektől, akkor jobban bírom a folyamatos mozgást!

Az elején meg is említeném, hogy egy magyar lány indította útjára a beauty-családot és igen sikeresen veszi az akadályokat! 

Ahogy én láttam:

Jászai Mari tér környéke: központ, központ, hallanak? Sebes léptekkel érkezem a beautyrobic központba, hogy az elsők között tudjak átöltözni; rutinom már régről fakad, ugyanis nem szeretem, ha izzadt vagy csak simán csupasz női fenekekkel találkozik az enyém, amikor nadrágot cserélek. Beidegződésem nem alaptalan, ugyanis az igen patinásan, tágas edzőrésszel ellátott, berendezett földszinti lakás gyengepontja sajnos az öltöző. Nem csinálok belőle gondot, úgysem lakom messze, ezért a ruhahalom közepette (még egyedül) átöltözöm és már felkészülten heveredem le a kanapéra, miközben megérkezik a többi vendég is. Persze a meztelen női testek miatt eközben a fotósnak szigorúan az öltözőn kívül kell várakoznia.

Ez igaz a kezdetekre is, amikor nem kevés tanga villan elő, miközben a külön ehhez a mozgásformához használható, karcsúsító olajjal kenjük be magunkat a teremben, közvetlenül az óra kezdete előtt. Kezdődhet a párás tükör előtti bemelegítés. Már az első percekben kiderül, hogy a tesó órával szemben itt nem csupán a csípőcsavarás lesz hangsúlyban - derékfájósként ezt igencsak díjazom -, de az is, hogy profi, leginkább sportmelltartóban mozgó csapat közé csöppentem.

A 60 percig tartó óra nőies mozgásokkal tűzdelt, a párás tükörrel szemben állva végig követhetjük a testünk mozgását a meleggel átitatott helyiségben. Úgy döntök, hogy mezítláb edzek, de az óra legvégére megbánom, hogy nem húztam cipőt, ugyanis a talaj kicsúszik a lábam alól.

Az izzadságcseppek szimbiózisban állnak a guggolásokkal és az összes többi gyakorlattal, amiket végzünk. Pozitívum, hogy az óra során pont annyi csajos elem szerepel, amit én is elbírok, sokkal inkább a gerinc erősítése van a fókuszban.

Na és persze külön blokkot szentelnek a hasizmoknak, a lábaknak és a fenéknek. Előbbi során a fitball a barátunk, a puhaságát kihasználjuk és az a feladat, hogy annyira nyomjuk, amennyire csak össze lehet préselni.

A has erősítése közben már olyannyira melegem lesz, hogy indíttatást érzek a pólóm levételére, így becsatlakozom azok közé, akiknek a félhomályban csodaszépen kirajzolódik testük tónusossága.

Mire mindenki kiadta magából az energiáit, épp időben, egy könnyed, kellemes nyújtással koronázzuk meg a modern zenéktől hangos és az izzadságcseppekktől sikamlós órát.

Ami fontos:

Kellemes érzés volt melegben edzeni, felért egy szaunázással. A csavarás közben nem a tengelyük körül kell forogni, sokkal inkább a hasizmunknak kell dolgoznia. Az oktató, Annamari a végén arra buzdít minket, hogy simítsuk végig a testünket, majd dicsérjük meg magunkat az aznap teljesítményünkért - ez szokatlan momentum számomra. A folyamat után egy meleg roiboos gyógytea vár odakint mindenkit, célja, hogy lehűtse a túlhevített testeket. Egészségünkre! 

Hol? Beautyrobic Központ, 1136 Budapest Hollán Ernő utca 9.
Mit vigyél? Edző cucc, törölköző, esetleg edzőcipő
Mennyibe kerül? http://beautyrobic.hu/beautyrobic-rendszer/arlista (bejelentkezés szükséges)
Férfi/nő arány: ide csak nők járnak!

Korábban is teszteltem edzésformákat forróságban, elég vegyes tapasztalatokat szereztem. Itt és itt elolvashatod az őszinte benyomásaimat!

Rajt:

A közösségi oldalamon elkerülhetetlen, hogy a cuki állatos tartalmakon kívül ne fussak bele a sporttal kapcsolatos hirdetésekbe vagy képekbe. Így láttam meg egy okos gépekről szóló hirdetést is. Miután megkerestem a termet, januárban már meg is kaptam a hat alkalmas (szaunát és dietetikai tanácsadást szintén tartalmazó) bérletet, amit a többi edzésem mellett kényelmesen fel tudtam használni.

De ne szaladjunk ennyire előre. Először is tisztázzuk, hogy mit kell tudni a SmartFit-es gépekről! Ahogy a honlapon írják: "A német milon cég indította útjára a csúcstechnológia és a legfrissebb sporttudományos kutatások segítségével az első olyan edzőgépet, mely az edzés folyamán egyszerre képes az excentrikus és koncentrikus fázisban terhelést adni, ezáltal 30%-kal javítva az edzés hatékonyságát." Szóval belecsöppentem a technológia sportos világába.

Rajt:

Már megint a közösségi oldallal kezdődött. Az idővonalamat pörgetve láttam egy képet, amin egy misztikus kinézetű hastáncosnő szemezett velem, felette a szöveg: “Törzsi hastánc tanfolyam”. Miután már sok fitnesztermet végigjártam, éppen itt volt az ideje annak, hogy más típusú mozgást teszteljek. Miután megláttam, egyből lementettem a képet és eldöntöttem, hogy ki kell próbálnom. Az óraadó Lefkovics-Virág Judit honlapján így írt egyes szám harmadik személyben a mozgásformáról:

“Az afrikai, közel-keleti és ázsiai táncelemeket is vegyítő koreográfiáiban gyakran feltűnnek a kézfej ősi kifejezéstárából származó mudrák. Tanítványai között eltérő korosztályú, társadalmi helyzetű nők, szinglik, egy vagy többgyermekes családanyák alakítanak törzseket, hogy a közös munka, gyakorlás és fellépések révén, egymást erősítve, sorsaik és egyéniségük közötti különbségek elmosódásával, létrehozzák a közös törzsi energiát...Az előadások rituális jellegét fokozza a koreográfiákhoz felhasznált zene, amely minden esetben mély, ősi időket idéző és misztikus.”

Ahogy én láttam:

Az Astoria szomszédságában lévő kapualjban összefutok a fotósommal, akivel az előzőleg e-mailben meg kapott útvonal alapján próbálunk eligazodni. A helyszínt nem könnyű megtalálni: a 2. emelet 11-es ajtaja rejti az emeleti underground lakást, ami a bal sarok bal sarkának bal sarkában van. Ahogy belépünk, az előszoba, konyha és öltöző keverékébe botlunk bele, némelyek beszélgetnek, mások imát mormolnak, a többiek öltöznek, miközben még az előző óra tart, a tánc alatt szóló hangos, olykor pszichedelikus zene valósággal átjárja a belső szobát. A régi tégla lakás falait és tereit mindenhol a témához illő, misztikus képek és szimbólumok díszítik.

Ahogy vége az órának, megjelenik a cseppet sem átlagos kinézetű tanár, Judit. A dresscode itt inkább cicanaci és zokni nélküli tappancs, sem mint egy mellkidobós szerkó. Mivel elég hűvös volt a teremben (és csak rövid nadrágot hoztam magammal), én inkább farmerban maradtam.

Néhány perccel később már a tükrös, a Camasutra füstölő illatával átitatott szobában állunk és az alapállást tanuljuk, azaz hajlított, egymástól kislabda távolságra lévő térdekkel és billentett medencével indulunk neki a 90 percnek.

Az óra koreográfiára épül, sőt, vannak haladóbbak is, akik már régóta járnak és egész érdekes dolgokat művelnek a testükkel hastáncolás közben. A legtöbb mozdulat kötődik valamihez vagy éppen ellenkezőleg, csak úgy kipattantak Judit fejéből - akárcsak a rendhagyó neveik.

A csak női közösségből álló órán van minden: csuklómozdulat a flamencóból, túlmenő Béla-póz (tényleg!) és fedő Jenő-póz is, de segítő Orsolya névre szintén hallgat egy mozdulat.

Legtöbbjük valós mozdulatot takar, végére pedig a nevek komoly koreográfiává formálódnak. Bevallom sokszor már annyira odafigyelek vagy elvarázsolódom, hogy nem tudom magam elengedni óra közben. A fejünk mozgás közben is egy helyben marad, szinte az orrunk körül forgunk, de akkor vagyunk a legjobbak, ha a felsőtestünket és a vállainkat mindeközben a tükörben szemből látjuk viszont.

Judit sokszor nyom viccet az óra közben, nem tudom eldönteni, hogy befolyásolja-e a lámpaláz, de néhol inkább kizökkentőleg hat, bár amikor megmutatja “sámáni bukósisakját” (amivel fellép) és a szoba egyik sarkában lévő szentélyét, ez megbocsátható.

Fejkörzésekben sincs hiány, ekkor A kör c. film Samarájához hasonlítunk mindannyian hosszú, előreboruló, a legtöbbünk arcát eltakaró hajzuhatagok miatt.

Ami fontos:

Nyitott és szokatlan társaság, némi pozitív különcséggel megtűzdelve, fúziós törzsi hastánccal, a háttérben elektronikus zenével. Elegáns, kecses és hasmozgató mozgásforma, ami eléggé alternatív. Ha a szokásostól eltérő, mantrázó, sötét színekkel operáló, nem cicamicás környezetre vágysz, próbáld ki!

Hol? 1072 Budapest Rákóczi út 6. 2/11, 75-ös kapucsengő
Mit vigyél? kényelmes ruhát, cipő nem szükséges
Mennyibe kerül? 1 óra ára 2200Ft, 4 alkalmas bérlet 8500Ft ( 5 hétig érvényes), 8 alkalmas bérlet 15000Ft (9 hétig érvényes)
Férfi/nő arány: 100% nő

Rajt:

Rauris az a hely, ahol a városi nyüzsi után jól esik pár napig fellélegezni. A korábbi e-bike túra után végre volt lehetőségem hóbetyárkodni, azaz tíz év után ismét síelhettem egy jót. Habár a síelés nem újkeletű dolog az életemben, kíváncsi voltam meg tudom-e ugrani azt a szintet, amit korábban, mert a nagyon meredek pályákon hajlamos vagyok majrézni.

Ahogy én láttam:

Egy vasárnapi, komor délelőttel kezdődik az utunk. A hétórás autóútra lévő, Salzburg tartományban fekvő Rauris-völgy nem a legközelebbi sí- és hegymászó terep, de megéri az utat - utazó-fejpárnával végképp. A történet szempontjából fontos momentum, hogy az utazás előtti napon sikerült a derekamra esnem, így már eleve kettővel óvatosabban indulok neki a történetnek. Gyerekként merészek vagyunk, megyünk a vakvilágba, mint a golyó és nem féltjük magunkat, a biztosítás és a TB fogalmát sem ismerjük. Minél idősebbek leszünk, egyre több félelem alakulhat ki bennünk és annál óvatosabban vágunk bele egyes dolgokba.

Egy kicsit a tudnivalókról:

A Hoche Tauern Nemzeti park közepén fekvő Rauris-völgy legnagyobb hegye a 3106 m-es Hohe Sonnblick, ráadásul itt található Európa legnagyobb meteorológiai megfigyelő állomása is.

A sífutáson kívül egy 32 km hosszú sípályán van lehetőség csúszkálni - főszezonban 40 euró/felnőtt ártól -, a kreuzbodeni résznél pedig kedden és csütörtökön este kivilágított szánkópályán lehet csúszni. Sőt, a helyi befagyott vízesésen is fel lehet mászni jégcsákánnyal. A környék legmagasabb síterepei találhatóak itt, a családi- és gyakorlópályákon kívül 5 km fekete pályán is csúszhat az, aki keménynek érzi magát a feladathoz. Nem mellesleg a völgyben busz járkál körbe, amivel könnyen el lehet jutni A-ból B pontba (a síelőknek és a túrázóknak is).

Jöttünkkor műhó fogadminket és az idő is enyhe, ezért a szánkózásról most nem tudok személyes véleményt begyűjteni. Ennek a szánkópályának más jelentősége is van: minden év márciusában az Ausztriában élő afrikai közösségek idejönnek és össznépi szánkóversenyt tartanak. Szerintem ez legalább annyira király kezdeményezés, mint a jamaikai bobcsapat!

A testtudat jó dolog, de olykor félelemre is ad okot, hiszen ennyi idősen sokkal inkább érzem a testem lengéscsillapítóját (a térdemet), miközben folyamatosan dolgozik síelés közben. Az első csúszásom inkább egy zsiráfbébi lépteire hasonlít: először ismerkedem egy olyan sebességgel és tereppel, amihez tíz éve nem volt közöm. Persze még csak egy kékes-piros pályán közlekedem, de másodszorra már annyira biztosnak érzem magam, hogy elkap a flow-élmény, csak akkor majrézok kicsit, ha egy olyan domboldalhoz közeledek, aminek nem látom be a végét.

Párszor eljátszom ezt a kört. A felvonót önkényesen használom (szerencsére nincsenek sokan) és onnan skubizom, hogy mások pikk-pakk már le is csúsznak a napsütésben és a szél fújta műhavon. Mellesleg 2016-tól egy új kabinos felvonóval bővült a pálya repertoárja, úgyhogy pápá csákányos.

A szállásunk is szuper, bőséges, változatos, ízletes ételeket kapunk. Nagyrészt magyar vendégekkel és személyzettel van tele a frissen felújított szálló.

Amikor gimisként síeltem, igyekeztem nem lebőgni a menő boardosok előtt, most már csak magamnak akartam megfelelni. A második nap azonban nem úgy sikerült, ahogy terveztem: van egy pályameredekség, amíg bírom a tempót tartani, viszont egy ponton mintha ólomba öntenék a lábamat és onnan csak fékezve tudok közlekedni. Próbálgatom a piros pályát, de kifog rajtam. Bátorság! Nyilván nem síelek hároméves korom óta, ahogy az osztrák kicsik. Leginkább az bosszant hogy nem tudok szintet lépni,  hiába kérdeztem meg a tapasztalt sítársaimat, nem jövök rá a titokra, pedig már arra is felkészítettem magam, hogy esek. Valószínűleg a derékfájdalmam miatt is fékezem magam tudatalatt.

Elengedem a dolgot, inkább csúszok a számomra biztonságosabb részen és nem stuffolom magam, hiszen az a lényeg, hogy ÉN jól érezzem magam. Ez az élmény csak még jobban felvillanyoz.

Ami fontos:

A sport amellett, hogy tartást ad, újrapróbálkozások sokasága is: alázatra tanít, megtapasztalod a határaidat és eszköz is lehet azok átlépésére. Nagyon jó érzés volt ismét síelni és megérezni a határaimat. Tudni, hogy minden egyes korábbi beidegződés megmaradt és nem felejtettem sokat, csupán bátorságra van szükségem. Asszem, megvan a következő téli kihívás: piros pályán lecsúszni magabiztosan, majrézás nélkül.

Mit vigyél? sícucc és meleg ruha minden mennyiségben

Mennyibe kerül? http://sielok.hu/siterep/rauris/

Rajt:

Az utóbbi években több olyan helyzet is adódott az életemben, amikor testileg vagy szellemileg sérült emberekkel találkoztam, esetleg interjút is készítettem. Sőt, sokszor keresem a különleges történeteket, hiszen ha csak egy kis időre is, de általuk más szemüvegen keresztül láthatjuk az életet. A sérülteknek ugyanolyan jól esik és jót tesz a mozgás - akár a saját kereteiken belül - és ugyancsak felpezsdítheti a közérzetüket, ha emberek között vannak. A SUHANJ! Fitness az első olyan fitneszterem, ahol látás-és mozgássérültek, valamint épek ugyanúgy, akár egyszerre tudnak edzeni.

Mi lehet a titok? Alapjaiban véve a maximális empátia és az előítéletek falakon kívül hagyása. A többire én is kíváncsi voltam.

Ahogy én láttam:

A nagy ablakok miatt már kívülről látni, hogy itt bizony sportolnak. Az első benyomásom, miután belépek a helyre: minden mennyire kék, de olyan szép fajta kék! Ez nem egy hagyományos edzőterem, nem pihennek nagy számban fehérjeporok a polcon, sőt, kimondottan letisztult a recepció és környéke. Este van, pár ember szállingózik a helyen, olyan konditeremtől szokatlan, de pozitív csönd van, a hely sem gigászi méretű, az öltöző tiszta és mindenki számára könnyen elérhető. Mivel óra előtt már egy másfél órás jógát lenyomtam, csak itt döbbenek rá, hogy az előző helyről annyira elsiettem, hogy ott maradhatott a másik macinacim. Nincs mit tenni, sztreccs farmerben kell stretchingelnem. 

A fitneszteremnek van egy kardió része, ahol gépeket lehet használni és a terem, ahol az óratípusokat lehet kipróbálni; ez utóbbi közvetlen a női öltöző mellett van, ahol már a gyertyafény mellett, hard body hang, TRX-ek, gumikötelek és polifoamok hegye vár minket - bár mi ténylegesen ezekből csak az utolsó kettőt fogjuk használni.

Mindig is érdekelt hogyan edzhetnek együtt teljes összhangban épek és sérültek, már csak amiatt is, mert az utóbbiak konditermi tapasztalatiról (már ha volt ilyen) nem sok jót hallottam.

Ennél az óránál most első kézből tapasztalhatom meg ezt az élményt, hiszen két látássérült is velünk fog mozogni. Gréti, az oktató mindent a legnagyobb természetességgel kezel, legyen szó instruálásról vagy a gyakorlatok kivitelezéséről.

A látássérült résztvevők is könnyedén integrálódnak, néha az az érzésem, hogy még jobb testtudattal rendelkeznek.

Minden egyes testrészt átmozgatunk és nyújtunk, a háttérben a fényképező kattogásának hangján túl populáris zenék szólnak normál, átéléses hangerőn, néhánynál olyan érzésem támad, mintha Calvin Harris is itt lenne velünk.

Hiába "csak" strertchingelünk, sokat dob a rajtam, amikor mozgás közben meglátom a SUHANJ! Fitness jelmondatát a falon: Erőt adunk!

Na és hogy ülőmunkát végzőként melyik gyakorlat az én kedvencem? Naná, hogy a nyak nyújtásos rész. 

Ami fontos:

Ritkán fordul elő, hogy két edzésre menjek egymásután, a dupla lazító és egyben erősítő edzés igazán jól esett egymásután ebben a sorrendben. Az is egyértelművé vált, hogy a stretching kiváló kiegészítése a kemény edzéseknek. Egy szolid lélektani utazáson is részt vettem, ami kommunikáció formájában folytatódott az öltözőben. Nyitott, az emberi sorsok és a sport iránt érdeklődő emberként azt érzem, hogy a jövőben bármikor szívesen részt vennék újra az órákon. 

Hol? SUHANJ! Fitness, Budapest XIII. Tátra utca 6.
Mit vigyél? váltócipő és ruha (tényleg:))
Férfi/nő arány: megoszlik