Rajt:
A Gibbon Slackline Magyarországtól kaptam egy megkeresést, miszerint ideje lenne kipróbálnom a slackline-t. Az üzenetet olvasva bután pislogtam, mivel hirtelen nem nagyon értettem, hogy miről is van szó. Te láttál már a város különböző parkjaiban vagy fákkal borított részein kifeszített kötélen egyensúlyozó emberkéket? Róluk szól ez a történet!
Impressziók:
Az első edzésem előtt is már tudatosan fürkésztem őket a városban. Egyik alkalommal, amikor a Deák téren unatkozva üldögéltem az ismerősömre várva, fel is bukkantak. Egyik pillanatról a másikra kifeszített kötélen fiatal srácok ugráltak, szaltóztak(!) süvítő dárrenbész zenére. Elgondolkoztam, hogy vajon ezt várják majd tőlem is az edzésen?
A Gellért-hegynél található Filozófusok kertje felé tartok biciklivel. Sosem voltam még itt korábban, de nagyon tetszik a helyszín – már csak a panoráma miatt is. Öt óra van, az emberkék jobbra-balra vagy jobbról-balról szállingóznak, mások közben már a köteleket erősítik a fákhoz. A piknik egy jó értelembe vett hippi sportmajálisra emlékeztet. Egyesek a köteleken mászkálva kötetlenül próbálják határaikat, mások a fűben ülnek, beszélgetnek, esznek, zenét hallgatnak. Jó feeling. Mindenki mindenkivel spannol, a köteleken való osztozkodás sem csapja ki senkinél a biztosítékot.
Innentől kezdődik az „edzés”. Vagyis nem pontosan az. Habár mozgás, amely közben még a legapróbb izmaimat is be kell vetnem, mégsem üvöltenek az arcomba, hogy csináljam, ne hagyjam abba. Ez tíz pont a slackline-nak!
![](https://img.reblog.hu/blogs/21970/untitled-1134f0d9.jpg?w=620&full=1)
A bemelegítésen túl vagyok, így az „edzőm” elmagyarázza mit, miért és hova. A kötélről időközben megtudom, hogy jó minőségű, biztonságos, és akár három tonnát is elbír. Miután egy bő félórás oktatást kaptam, először cipővel próbálok rálépni a – nem magasan lévő – „kezdők kötelére”, de ez így kevésbé szimpatikus, inkább mezítlábra váltok.
Nem lendületből, hanem lassan kell kezdeni az elsőre ijesztőnek tűnő ráállást, mert különben tanyázás lesz belőle.
![](https://img.reblog.hu/blogs/21970/untitled-1127cf1d.jpg?w=620&full=1)
Közben nem szabad lefele néznem, csak a magam előtt kiszúrt pontra koncentrálnom (ez olyasmi, akárcsak a dristi fókusz a jógában), így nem fog a sok kilós fejem lerántani a mélybe. Az egyenes testtartás mellett az enyhén rogyasztott térd lengéscsillapítóként szolgál, a csípő és a kar pedig ellensúlyozásra: minél jobban kalimpálok a kezemmel, annál könnyebben tudom megőrizni az egyensúlyomat – komolyan!
![](https://img.reblog.hu/blogs/21970/untitled-11543d47.jpg?w=620&full=1)
A lényeg, hogy az ember elérjen arra a pontra, amikor megtalálja a zen-t vagy a chi-t, azaz amikor egyensúlyozás közben a belső nyugalmára tud koncentrálni. Vagy éppen ellenkezőleg, a nagyon rutinos versenyzők már ugrálnak az erre a célra szolgáló köteleken. Röviden ennyi. A többi a kreativitásodon és azon múlik, hogy mit hozol ki a tested és a kötél találkozásából.
Ami fontos:
Közösségépítő. Senki nem esz meg, ha csak úgy megjelensz, sőt, oktatást is kaphatsz. Bárki képes a kötélen egyensúlyozni, mindig lehet fejleszteni, az egyenes tartásra azonban nagyon fontos odafigyelni. A bevetés előtt érdemes egy eső-ellenes táncot eljárni, ugyanis ez az egyetlen „ellensége” a gibbonosoknak. Hajrá Slack-esek! :)
Hol? Budapesten általában a Margitszigeten vannak piknikek, de újabban a Filozófusok kertjénél is
Mennyibe kerül? ingyenes, de ha megtetszik, lehetőséged van kötelet vásárolni
Mit vigyél? kényelmes ruhát
Pontozás
Kínzó faktor: 5/10
Ennyire formál: 8/10
Edző: 10/10
Helyszín: 11/10
Ennyire fáj másnap mindened: 3/10