Alapjába véve mindannyiunkba bele van kódolva a helyes légzés metódusa, csak éppen az evolúció során elfelejtettük azt. Ez nem csupán a sportteljesítményünkre – és nem csak rövidtávon – van hatással. A legutóbbi interjú után a légzés fontosságáról most Sebestyén Tamás személyi edző beszél.

Sebestyén Tamás

 

Miért fontos, hogy mozgás közben odafigyeljünk arra, hogy hogyan vesszük a levegőt?

Távolabbi megközelítésből kezdeném a választ. A légzés az egész életünket meghatározza, ez az első és az utolsó dolog, amivel „találkozunk”, nem csupán az edzés során fontos. Az ősemberek idejében, amikor csak halásztak, vadásztak, a hasi légzést alkalmazták, csupán stresszhelyzetben került elő náluk a tüdőlégzés. Az előbbi a kisgyerekeknél egészen három éves korig a normális, utána azonban ha nem figyelünk rá tudatosan, elfelejtjük a „jó” légzést. Ebből több felsőháti-és vállprobléma is adódhat – nem beszélve a korai öregedésről – mivel legtöbbször felhúzzuk miatta a vállunkat. Sokaknak nem azért kötöttek a felső végtagjai, mert az elülső izomláncra edzenek túlnyomóan, hanem mert elfelejtették a hasi légzést. Érdemes kipróbálni: ha egyhelyben ülve tudatosan a hasadba veszed a levegőt, közben sokkal egyenesebb marad a hátad közben – a módszer könnyen elsajátítható és alkalmazható a mindennapokban.

Összességében mindkét fajta légzésre szükség van, de nagyrészt a hasi légzést kellene alkalmaznunk?

A legideálisabb az lenne, ha általában a hasi légzést alkalmaznánk, és csak stresszhelyzetekben jönne elő a tüdőlégzés. Stresszhelyzetben több levegőre van szükségünk, ma már akár egy dugót is annak érzékelünk, ilyenkor legtöbben egyből tüdőlégzést alkalmaznak; az őseink nem voltak ennek kitéve, náluk ez másképp csapódott le. Emiatt a személyi edzéseimen is ezt a technikát tanítom meg a vendégeimnek (a krokodil légzést) először. A has ekkor „tömlőként” működik, először levegőt kell venni, mintha azt felfújná az illető, aztán kell ráfeszítenie a hasra és a törzsizmokra, ezzel ezt a „tömlőt” nekinyomja a törzsizmoknak, így kap védelmet a gerinc. Például minél nagyobb súllyal guggolunk, annál fontosabb a gerinc védelme és az említett belső nyomás. A derékvédő övre is csak 150 kg fölött lenne szükség a megfelelő légzés alkalmazása mellett.

Hogyan tudja egy sportoló beépíteni a mindennapjaiba ezt a technikát?

Ha egy percen keresztül gyakoroltatom a krokodil technikát a vendégemmel és utána megkérem, hogy tüdőből vegyen levegőt, hirtelen nem is tud egyből visszakapcsolni a felsőtesti légzésre, mivel a hasi módszer valahol nagyon mélyen bennünk van. Ezt lehet otthon is gyakorolni hason fekvésben. Két állóképességű sportolót az különböztet meg egymástól, hogy hogyan tudják beosztani a levegőjüket. Amint elkezdenek hiperventillálni, már elúszott az egész, mivel a megfelelő légzés a teljesítmény elsőszámú kulcsa. Általában ha a test hajlik, szívjuk a levegőt, ha nyújtjuk, akkor kifújjuk a levegőt (orron be és szájon ki). Ez minden gyakorlatra igaz: guggolásra, karhajlításra stb. Ha orron szívjuk be a levegőt, akkor a nyálkahártyában lévő csillók tisztítják és kicsit fel is melegítik azt, emiatt is „gazdaságosabb” ez a fajta módszer, szájon keresztül nehezebb lenne kivitelezni.